Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

2. Magyar Kálmán: A somogyvári apátság Péter titulusának forrásairól (Adatok a korai magyar egyházszervezés kérdéséhez)

tését készítő kőfaragó.

42 Ugyanakkor a jaki apostol rokon a gyulafehérvári XIII. század elejéről származó - Péter és Pál domborművei/

1

'

5 Az ún. franciás csoporthoz tartozó gyulafehérvári Péter dombormű visz bennünket közelebb a somogyvári Péter ábrázolás kompozíciójának megoldásához. A gloriólával ábrázolt, balját áldásra emelő és jobbjában kulcsot tartó gyulafehérvári apostol a somogyvárival mutat rokonságot. A művészettörténészek szerint Somogyvárral közeli stílushatásban lévő gyulafehérvári dombormű'

1

'

1 a saint-gilles-i faragványok jellegzetes formavilágát is tükrözi. Véleményüket kiegészítve megjegyezhetjük, hogy Péter domborművűnk a saint-gilles-i hatást mutató Maiestas egyik oldalán szerepelhetett. A fentiek alapján talán a gyulafehérvári timpanon-képet: a két apostollal közrefogott Maiestas ábrázolását rekonstruálhatjuk.'

1

"' A somogyvári Szent Péter kődombormű a somogyvári apátság XII. század végi faragványaival együtt a francia hatású átépítéshez kapcsolódik. Ugyanakkor a saint-gilles-i, arles-i, moissac-i, vézelay-i, andlaui XII. századi ábrázolások, valamint az 1200-as évek tájáról való neuwiller-i, az 1187 utáni időből származó bázeli kapudomborművek időbeni és egyéb hatásával is számolnunk kell végsősoron a XII. század végi somogyvári kapudomborművek létrejöttekor. 3. A somogyvári Péter ábrázolás és kultusz forrásai Az előzőkben bizonyítani próbáltuk, hogy a somogyvári Péter kultusz és a somogyvári kődombormű gyökere az 1091-ben felszentelt somogyvári monostorhoz, illetőleg annak európai kapcsolataihoz fűződik. Az I. László király által alapított bencés apátság Szent Péter és Pál dedikációja pedig - a pápaság és a császárság küzdelmeinek időszakában - a római egyházi politikához történő csatlakozás szimbóluma/'

,) A kultusz és hagyomány kialakulásának, illetőleg elterjedésének azonban lényegesen korábbi magyarországi és talán somogyi gyökerei vannak. Hiszen az alapvető patrocinium és kultuszretegek vizsgálata éppen a XI. század második fele körüli időre mutatnak. Ezzel kapcsolatban néhány alapvető gondolat-feltevést kell tisztázni. Már a magyarországi állam és egyház szervezést megelőző karoling időből van pannóniai Szent Péter egyházról tudomásunk. A regensburgi, a passaui egyház szentjeinek pannóniai hatásával egyidőben a salzburgi püspöki egyház Péter titulusának befolyása is jelentkezik.'" Biztosabbnak tűnő, de még többnyire vitatott adatok a magyar államszervezés idejéből vannak. Ebben az időben a királyi birtokkezelési központokban létesültek az első keresztelő egyházak: kápolnák, mint a székesfehérvári Szent Péter, vagy a veszprémi Szent György Az Árpádkori monostorok ugyanis „eredetileg királyi udvarhelyek", curtisok voltak, amelyekhez egy-két királyi kápolna tartozott. Ilyen volt a pécsváradi - Szent István által alapított - Szent Péter titulusú kápolna is/'

8 A fejedelmi udvar első számú egyházi központja Székesfehérvár, ahol a Szent Péter titulusú „ecclesia baptismalis" állt. Ugyanakkor Péter apostol a fejedelmi udvar védőszentjeként szerepelt. A szent tiszteletét mutatja a pécsváradi monostorhoz csatlakozó Szent Péter kápolna is/

1<J