Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

Község neve A népe sség száma A ténylege: ; szaporodás, illetve fogyás Község neve 1784—35 1900 1900 1784—85 1900 % 1900 1960 % Bőszénfa 296 976 796 680 229,7 —180 —18,5 Cserénfa 190 559 407 369 194,2 —152 —27,2 Gálosfa 191 772 730 581 304,1 — 42 — 5,5 Hajmás 183 440 322 257 140,4 —118 —26,9 Kaposgyarmat 150 217 222 67 44,6 5 2,3 Sántos 286 723 576 437 152,7 —147 —20,4 Szentbalázs 224 469 451 245 109,3 — 18 — 3,9 A fentiekből láthatjuk, hogy a népesség növekedése 'jêïlerqfljppiind a hét községet, egészen az 1900-as népszámlálásig. Kiváltképpen dinamikus a növekedés Gálosfa, Bőszénfa és Cserénfa községekben. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy évi 5%-os növekedés esetén beszélhetünk csak tényleges népességnövekedésről, akkor már kevésbé kedvező a kép, mivel valamennyi község elmaradt ettől a szinttől. Az 1900-1960 között eltelt hat évtized alatt - Kaposgyarmat községtől eltekintve - mindenütt jelentős csökkenést láthattunk, de a népességfogyás üteme községenként eltérő módon történt. A visszaesés Cserénfa és Hajmás községeknél érvényesült a legdinamikusabban, Sántosnál és Bőszénfánál megközelítően azonos szintű volt, míg Gálosfa, Szentbalázs és Kaposgyarmat községeknél csupán minimális változás történt. Ha a mikrotájban megvizsgáljuk, hogy az 1945-ös agrárforradalom, majd a történelmileg rövid időn belül azt követő nagyüzemi gazdálkodás bevezetése, valamint Kaposvár ipari fejlődése, hogyan hatott a népesség alakulására, akkor az alábbiakat láthatjuk.

3- (6. sz. táblázat) Az 1937-1949 közötti időszakban népességnövekedés csak Gálosfánál mutatkozott, a többi községnél a csökkenés egyértelműen látható. Mindezekhez kétségkívül hozzájárult a második világháború súlyos embervesztesége, valamint az a tény, hogy a földosztás - miként ezt már az előbbiekben is láthattuk - éppen a felosztható föld minimális mennyisége miatt sem az egyes községekben, de a mikrotáj egészében sem érte el azt a hatást, mint a megye más területein. Az 1949-et követő időszakban a demográfiai csökkenés üteme felgyorsult, de differenciáltan érvényesült a vizsgált községekben. Nem meglepő a számunkra az, hogy Kaposgyarmat községben, ahol földosztás nem történt, a népesség száma 31%-kal csökkent. Ez annál is inkább figyelmeztető, mert a csökkenés csupán az utóbbi tíz évben jelentkezett, amiből joggal következtethetünk arra, hogy - ha a körülményeken nem tudunk változtatni - az esetben ez a község Somogy megye „Gyűrűfűje" lehet. Ugyancsak feltűnt Gálosfánál a 28,3%-os csökkenés, amely azt igazolta, hogy ez a község, amely 1945 előtt a mikrotáj közigazgatási központjának számított, a továbbiakban már ezt a funkciót nem tudta betölteni, éppen ez tette szükségessé Szentbalázs közigazgatási és oktatási centrummá való fejlesztését. Bár a statisztikai adatok itt is számottevő csökkenést mutattak, miután Páprágy-puszta népes lakosságával 1948-ban közigazgatásilag még Szentbalázshoz tartozott, később pedig Sántos'hoz csatolták. Ezért tűnt jelentősnek 1970-ben Sántosnál a növekedés, Szentbalázsnál pedig a csökkenés. A lakosságstruktúra elemzésnél nemcsak a demográfiai változást kell figyelembe venni, hanem a népesség területi elhelyezkedését is meg kell vizsgál-