Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után
A gyors és nagymérvű lakosságfiuktuáció alapvetően megváltoztatta a falu tudati állapotát is. Ez a folyamat nem lehetett zökkenőmentes, hisz a történelmi múltat tekintve sem volt homogén a község lakossága és a betelepülők 23 különböző helységből jöttek. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a község tudati és politikai arculatát elsősorban az új gazdák és a telepesek formálták, akik a juttatásokkal elégedettek, a demokratikus és a szocialista eszmék iránt pedig fogékonyak voltak. A sváb kitelepítés következtében az új gazdák és a telepesek gazdasági helyzete - a mikrotáj többi községétől eltérően - stabilabb volt, részint azért mert megfelelő mennyiségű földet kaptak, másrészt kielégítően el tudták látni őket igaerővel is. A fentieket a bőszénfai új gazdáknak juttatott állatállományról készült kimutatás is igazolta. 23 Juttatott állatállomány : Saját állatállomány : ló 63 db 6 db tehén 51 db 14 db üsző 18 db 16 db tinó 2 db 2 db öregsertés 25 db 21 db malac 20 db 118 db juh 73 db 68 db csikó — db 2 db Összesen : 252 db 247 db Az újgazdák saját állatállománya csak látszólagosan volt magas, mert az összes állomány 47,7%-át a malacok alkották, viszont lényegesen kevesebb lóval és szarvasmarhával rendelkeztek, mint amennyit a juttatás alkalmából kaptak. Gálosfa községben a sváb kitelepítés után a betelepülő 10 családnak kiosztottak 4 ingatlant és 107 kat. hold földet. A telepesek közül 6 család a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény következtében került a faluba. 24 Bár a lakosságfluktuáció nem volt olyan nagymérvű, mint Bőszénfán, jelentősége mégis figyelemreméltó, mivel - itt is - a telepesek között találhatjuk a legradikálisabb elemeket. Az 1945. és az 1947. évi pártpolitikai küzdelmek választási eredményeivel is igazolhatjuk a fentiekben mondottakat. 25 (3. sz. táblázat.) Az 1945-ös választásokon - a vizsgált községekben - a Független Kisgazda Párt fölényes győzelmet aratott, megszerezve a szavazatok 73%-át. Az SZDP a szavazatok 11%-át, az NPP 9,3%-át, az MKP 6,1%-át, a PDP pedig 0,6%-át kapta. Bőszénfán azonban az MKP-nak 27,1%-os, Gálosfán pedig az SZDP-nek 28,1%-os volt a választási eredménye. A Nemzeti Paraszt Pártra Szentbalázson a választók 21%-a, Hajmáson 20,9%-a, Cserénfán pedig 11,9%-a szavazott. Az MKP Cserénfa, Hajmás, Sántos és Szentbalázs községekben azonban csak egy-két szavazatot kapott, Kaposgyarmat községben pedig a 209 választó közül senki sem szavazott az MKP-ra. (lásd I. sz. grafikon). Az 1947-es választásig eltelt rövid idő alatt a falvak politikai légköre jelentősen megváltozott. A Független Kisgazda Párt elvesztette tömegbázisát és csak Sántoson tudta megszerezni a szavazatok 30,3%-át, a többi községben az előző választáshoz képest csupán a szavazatok töredékét kapta. A bomlásnak
