Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

10. Király István: A második világháborút követő iparpolitikai törekvések és azok történeti előzményei Somogyban

munkást tud majd dolgoztatni már most az őszi hónapokban is. A munkásság száma természetesen idővel a többszörösére emelkedhet. A gyár a 44-es ezred utcában, a Becker-féle gyár helyén nyílik meg a lehető legrövidebb időn belül. A baromfihús-feldolgozó üzemmel együtt s vele egyidőben indul a konzerv-feldolgozó üzem is, ahol 100-120 munkás talál majd mindennapi kenyérre. A tárgyalások a Fortuna Bank-érdekeltség kaposvári megbízottja, a Kaposvári Baromfi és Tojásértékesítő Szövetkezet érdekképviseleti szervei és a Magyar Kommunista Párt kaposvári szervezete között folytak le, úgy a Fortuna, mint a szövetkezet a legmesszebbmenőén támogatják pártunkat a gyár felépítésénél és 'az új gyár nem csak a legmodernebb, hanem a legszociálisabb munkavédelmi eszközökkel felszerelt gyára is lesz Kaposvárnak."

67 A gyártelep a megye jelentős paraszti háztáji baromfiállományának felvásárlására jött létre. A sikeres üzemalapítás, amely később a Barnevál kaposvári telepévé alakult át, majd beolvadt az ún. Húskombinátba, azért maradt fenn tartósan, mert az 1945 utáni iparpolitikai koncepció helyesen vette számba a meglevő nyersanyagforrásokat és az ipari kapacitás bővítésének lehetséges irányát. Vadas József erőfeszítései között, hogy a városnak gyarapodjon az ipara, a következő lépésben egy textil-vertikum szerepelt. Ez az üzem a megye gazdag kender-, lentermésére és az akkor jelentős juhállomány gyapjújának hasznosítására épült volna fel. A munkafolyamat a textil-nyersanyagok feldolgozásától a szövetek kikészítéséig minden mozzanatot magába foglalt volna. A gyár tervezett kapacitása olyan nagy lett volna, hogy mintegy 800 munkásnak adott volna munkaalkalmat.

68 Ismeretes, hogy 1945 után a városban 6 kisebb textilkisiparos dolgozott. Ezeknek, valamint munkásaiknak a bevonásával még a textilipari szakembereknek minimuma is jelen volt. A gyár felállításához is rendelkezett a város két üres üzemépülettel: a volt vasgyárral és a volt Hazai malommal. A Kommunista Párt kaposvári szervezetében már meg is indultak a tervezgetések, hogy az ide telepítendő munkásoknak hogyan biztosítják a lakásokat, kedvezményes villanyt és vizet akartak számukra adni. A tárgyalások az államosított Dunavölgyi Banknál folytak. A tárgyalások előtt a résztvevők bizakodóak voltak és mindenáron eredményeket akartak elérni. Akkor azonban, mikor textilipari szakemberek is részt vettek a tárgyalásokban, kiderült, hogy a vertikumos felépítés, valamint a kendernek és a lennek, mint textilanyagnak a feldolgozása gazdaságosságban nem versenyezhet a gyapot feldolgozásával, ezen kívül az ország textilipari szerkezetében egy nagy fonókapacitással rendelkező üzem jobban be tudna illeszkedni; el kellett a tervet halasztani. De a Tervhivatal tudomást szerzett a törekvésről és így került át a kaposvári iparpolitikai koncepcióból az első ötéves terv országos célkitűzéseibe egy Kaposvárott felállítandó fonoda terve.

6Í) Ugyanannak a tárgyalásnak a során, amelyet Vadas a Dunavölgyi Bankkal folytatott, felmerült egy kaposvári bőrgyár létrehozásának a terve. A Kommunista Párt kaposvári szervezetében a gyár indokoltságát így látták: ,,Amikor a különböző gyáriparágak közül a Kommunista Párt a bőr ágat választotta, mindenekelőtt azt vette figyelembe, hogy az ország legnagyobb állattenyésztő vármegyéje és Kaposváron van az ország legmodernebbül felszerelt vágóhídja. Az új bőrgyár csak itt, a vágóhídnál naponta 100 db marhabőrt és 200 db sertésbőrt vásárolhat jutányos áron, míg a vármegyében mindenféle állatbőrt lényegesebben olcsóbban és nagyobb mértékben szerezhető be, mint például Pécs környékén vagy egyebütt."

76 Sajnos a bőrgyár tervének meghiúsulását nem lehetett do-