Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
10. Király István: A második világháborút követő iparpolitikai törekvések és azok történeti előzményei Somogyban
között sok újsághír jelent meg, de a kisipari keretekből sohasem tudott kilépni. 30 Az ország más részeiben a két világháború között fejlődött a textilipar, Somogy megyében - a textilnyersanyagok bősége ellenére - a helyi tőke hiánya akadályozta a fejlődést. A Csurgó környéki lentermelés sem tudott nagyobb előrehaladást tenni, hiszen a lennek mindvégig komoly versenytársa volt a pamut és a selyem. Csak amikor a második világháborúra való előkészületek és az autarchiás gazdasági berendezkedés előtérbe nyomult, lendült fel kissé a csurgói lenipar. 31 A két világháború között Kaposvár iparának a fejlődésében egy külsőleges és járulékos beruházás jelentette a legkomolyabb előrelépést. Már 1923-ban az egyik helyi lap arról írt, hogy a villamos telep gépei elavultak, a kazánok túl sokat fogyasztottak, a város villamosenergia-szükségletét már nem tudták maradéktalanul kielégíteni, az egész hálózat elavult, egyenáramú hálózat. 3- Az iparban a találmányok és a technikai fejlődés következtében mindinkább szükségesnek mutatkozott a munkagépek egyedi energiaellátása. A régi, gőzgépes időkből származó transzmissziós rendszer már a termelés rentabilitását veszélyeztette. Az ipari tőke Kaposvárott a képviselőtestületben teljes képviseletével ott ült. Érthető, hogy mikor a villamos hálózat korszerűsítése volt a napirenden, minden útonmódon azon volt, hogy gazdasági érdekeit maradéktalan érvényre juttassa. Éppen ezért a korszerűsítési vita nagyon hosszúra nyúlt és a műszaki tanácsadásban jeles erők vettek részt, a vita szakszerű és magas színvonalú volt. Két választási lehetőség marad: vagy a régi villamos erőtelepet korszerűsítik, vagy tápvezetéken idegenből vásárolnak villamos energiát. Az utóbbit választotta Kaposvár és ezzel elsőnek indult el az országban azon az úton, amelyet később a vidéki városok és Budapest is követett. A villamos energia a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. mázaszászvári telepéről távvezetéken érkezett a városba. A távvezeték 63 km hosszú és 3 5 ezer voltra méretezett volt, amelyet a városban 15 ezer voltra transzformáltak és 9 alállomáson osztották szét a közvetlen fogyasztóknak. A gyári, illetve a lakótelepi villamos feszültség 380/220 volt feszültségű és 50 periódusú váltóáramot adott. A villamos hálózat átépítése 1926-27-ben történt meg. Az egész rendszer korszerűnek bizonyult, még ma is fő jellemzőivel tartja magát, sőt az országos villamos hálózatban is annyi változás történt, hogy primer oldalon - a gazdaságos szállítás érdekében - a feszültséget jelentősen megemelték. A kiválasztott rendszer jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1926-ban 867 ezer kWó volt a fogyasztás, 1930-ban pedig 1 millió 600 ezer kWó, pedig közben a nagy világgazdasági válság hullámverései is elérkeztek Magyorországra. A távvezetéken érkezett villamosenergia szolgáltatása 1927. március 31-én kezdődött meg. A gazdaságtalan „villanytelep" működése egyszerre rentábilis lett. A villamos energia eladása ki jövedelmezte a város kölcsönének törlesztését és kamatait, de ezen felül még évente 20-40 ezer pengő tiszta jövedelmet adott. 33 Kaposvár villamosenergia hálózatának korszerűsítése után csak egy ízben lehet hallani olyan hírt, ami reményt nyújtott az ipar további fejlődésére. 1929-ben Schiffert Miksa amerikai tőkével papírgyárat akart alapítani, amelynek nyersanyaga a kukoricaszár lett volna. Több vidéki várossal tárgyalt és így jutott el Kaposvárra. Ingyen vizet, kedvezményes villamos energiát és telket kért, valamint a gyártáshoz szükséges kukoricaszár biztosítását. A polgármesterrel tárgyalt, de az előre kiszabott feltételeket a város nem tudta biztosítani, a terv kútba esett. 3 ' 1
