Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

10. ábra. A Dráva menti kisüzemi kavicsfejtők értékesítésinek területi (járásonkénti) megoszlása igji-ben. Az ország egyik legnagyobb kavicsbányájának, a gyékényesinek az értékesítési körzetét 1974-ben az 1973. évi számlázás alapján állapítottuk meg. Mint az a //. táblázaton látható, az állami bánya fő értékesítési raj ónja a kisüzemekéhez hasonló, de kisebb tételekben a DK-Dunátúlon kívüli területekre is szállít. Különösen indokolatlan a gyékényesi kavics vásárlása Baján, ahol rendszeresen raknak partra folyamkavicsot, de a Hajdú megyei építőipar is jóval közelebbről (pl. Nyékládházáról, Hatvanból, Miskolcról, Sajószögedről stb.) beszerezhette volna a bányakavicsot. 3. Téglaipar a) Termelés Somogy téglaipara nemcsak teljesítményének abszolút nagysága (1973-ban 113,7 millió db.), hanem az egy lakosra jutó termékmennyiség (308 db/fő) tekintetében is kiemelkedik a környező megyék közül. Színvonala azonban nemcsak a termelés technikai apparátusát, hanem a termékszerkezetet illetően is eléggé elmosódott. Korszerűnek csak a Balaton menti üzemek minősülnek, ezekben koncentrálódik a gazdaságosabb termékek gyártása is. Eltekintve a közepes színvonalú tabi és bőszénfai üzemektől, a többi üzem egyrészt elavult beren-