Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

termelés (1971-ben 20 000 m

3

) főként a betonelem gyártásánál hasznosítják. Az 1971-ben kimutatott 954 600 m

,J készletéből mindössze 95 400 m

,! a JB" minőségű, a többi viszont a Q kategóriába tartozik. - Somogyudvarhely határában a fúrásokkal elvégzett felderítő kutatás összesen 10,5 millió m

} kavicsot mutatott ki. Bélaváron a vasúti megállóhelytől DNy-ra 2,2 km-re, a Drávától viszont csupán 200 méterre fekvő bánya a vízvári Kossuth Mg. Tsz tulajdona. Vékony talajréteggel fedett haszon-anyagának minősége változó, a kavicsot 0,5-3,0 m vastag, zömében homokból álló, finom szemösszetételű betelepülések tagolják. A 2 km hosszú földúton való megközelítés hátrányát nagmértékben ellensúlyozza, hogy a 2,5 méter mély bányagödör nem talajvizes, ezért autós markolóval száraz termelés folyik. A termelés a tsz vízvári bányájához igazodik. Bélaváron általában akkor fejtik a kavicsot, amikor a Dráva magas vízállása miatt a szomszéd község bányája használhatatlan. Ritkán fordul elő, hogy az árvíz elönti a bélavári fejtőt. A termelés volumene rendikívül ingadozó (1967-ben csupán 3000 m

3

, 1971-ben már 91 000 im

3

). A Szederkényi Tibor területi főgeológus által fejlesztésre alkalmasnak ítélt bánya készlete 818 000 m

3

, de Bélavár térségében ezenkívül még 22 millió m

3-nél nagyobb perspektivikus készlet fekszik. A vízvári kavicsbányát a községtől Ny-ra, az országhatár közelében a Dráva mellékágának zátonyán nyitották. Kizárólag a folyó alacsonyabb vízállása idején művelik le autóra szerelt markológéppel a kavicsot 1,5 m vastagságban. Részben célbányának is számít, mivel a kavics jelentős hányadát a vasútállomás meletti betonáru készítő üzemben dolgozzák fel. Az ártéren egy 600x500 m-es területen fúrásokkal megkutatott lelőhely anyaga gyenge minőségű. Bolhótól D-re 2 km-re egy magas homoktartalmú időszakosan művelt előfordulás van. Hasonlóan jelentéktelen a Heresznyétől D-re 1,5 km-re lévő, a meglehetősen gyenge minőségű sódert tartalmazó, ugyancsak ritkán fejtett előfordulás, amely kedvezőtlen adottságai miatt nem fejleszthető, annak ellenére, hogy a község határában a felderítő fázisú kutatások i 858 000 m

3 kavicsot tártak fel. Babócsán az Új Világ Mg. Tsz bányája a községtől DNy-ra 3,5 km-re, gyakorlatilag a Dráva egyik parti zátonyán, az ún. Erzsébet szigeten (amelyet folyóvíz csak magas vízállásnál különít el a várostérszinttől) található. Több felhagyott, többnyire egymással összefüggő bányagödör együttese. Jelenleg ettől ÉNy-ra, egy 0,8-1,0 m vastag fedővel eltakart készlet kitermelése folyik autóra szerelt markolóval két szinten. (Részben szárazon, a felszín alatt átlag 3 méterre levő talajvíz felett, másrészt a talajvíz alól még további 1,5 m mélységből is kitermelik.) A kavicsösszlet helyenként homoksávos közbetelepülésekct tartalmaz. Készlete C| : 492 000 m

3

, ezenkívül 116 000 m

3 reménybeli. A perspektivikus előrejelzés 6 188 000 m

3 D

( készletet mutatott ki a község határában. Barcs térségében a településtől Ny-ra 7 km-re levő Szilonicspuszta mellett, közvetlenül az országhatárnál fekszik a helyi Vörös Csillag Mg. Tsz jelenleg nem üzemelő bányája, ahol a mintegy 25x10 m-es alapterületű bányaudvarban 2,5—3,0 m mélységig termelték ki a talaj víztükör feletti erősen elhomokosodott sódert. A bányát nehéz megközelítése és túl finom szemösszetétele miatt nem művelik. - A nagyközség másik, tanácsi tulajdonú kavicstermelő vállalkozása a Drávának a település melletti és feletti kb. 4 km-es szakaszán a mederből kotort anyagot uszályokkal a vasútállomás K-i szélén levő kirakodóhelyre szállítja, ahol kisebb részét osztályozzák. E helyen hívjuk fel a figyelmet az ásványvagyon védelmi előírásoknak egyes kisüzemekben tapasztalható meg nem tartására és azok következményére. Szederkényi Tibor területi főgeológus szerint ugyanis nem ritka az olyan termelési eljárás, hogy a 10-12 m vastag kavicsrétegből 4-5 métert kitermelnek, majd a meddőt visszadobják a bányagödörbe. Ezért a bennmaradt ásványvagyont gazdaságosan kiművelni többé nem lehet. Ezek a termelők saját létalapjukat veszélyeztetik, mert néhány évtized múlva nem lesz mit bányászni. Törekedni kellene tehát arra, hogy a haszonanyagot teljes vastagságban termeljék ki. Az ennek érdekében történő többletberuházás költségei gyorsan megtérülnének. Nem szabad megfeledkezni a termőföldek védelméről, fokozódó értékéről és a bányászat által tönkretett földek újrahasznosításának magas költségeiről. A Dráván a jövőben magyar-jugoszláv együttműködéssel több duzzasztómű épül. A duzzasztók által megemelkedő vízszint erősen befolyásolja majd a kavicsbányák termelését. Feltételezhető, hogy több fejtőt fel kell hagyni, másutt pedig a magas talajvíz melletti termelési technológia kidolgozása válik szükségessé.