Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

vállalatok, de még az mgtsz-ek, áfész-ek is felismerték a birtokukban levő kisebb kavicsbányák betonáru üzemmel való párosításának, a vertikális üzemszervezésnek az előnyét. Somogy építőanyag-iparának térstruktúrájában, a telephely-választásban - a földtanilag megalapozott kavicsbányáknak az országhatár menti koncentrálódásától eltekintve - általában a fogyasztási orientáció, a felhasználóhely közelségének érvényre jutása mutatkozik meg, - mégpedig a legélesebben az épületelem (poligon) gyártásában. A gyakorlati közgazdaságtan adóssága, hogy egzakt költségelemzésekkel máig sem sikerült tisztázni, hogy kavics-alapanyagra, vagy pedig a fogyasztópiac közelébe gazdaságosabb-e felépíteni a betonárut termelő üzemeket. Jelenleg mindkét elképzelésnek vannak támogatói. Jóval összetettebb a téglaipar orientálódásának kérdése, ha az egyes gyárak telephely-választásának körülményeit vizsgáljuk. Eltekintve a felszabadulás előtti kisipari jellegű, helyi jelentőségű téglaégetők néhány - kedvező közlekedési helyzete miatt - máig fennmaradt, de közben gépesített tagjától, a ma is üzemelő gyárak többsége nagyobb települések mellé települt. Az előbbiek főként távolabbi piacokra szállítanak, az utóbbiak létjogosultságát pedig a bőséges helyi kereslet biztosítja. IV. A TERMELÉSI VISZONYOK, ÁGAZATI ÉS TERÜLETI KAPCSOLATOK 1. Homokbányászat Somogy megyében a homokfej tők többsége alkalmilag termel, csupán a városok és nagyközségek környékén folyik jelentősebb, folyamatos termelés (8. ábra). A főként mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemeként működő fejtőkben termelt homokot, mint tipikusan helyi jellegű építőanyagot max. 1520 km-es távolságra szállítják. 2. Kavicsbányászat a) Termelési viszonyok Eltekintve a már részletesen ismertetett gyékényesi állami kavicsbányától, amelynek termelését tervszerűen, egyenletesen növelik, és a termelés gazdaságosságát a bánya magas színvonalú, termelékeny termelési technikája, rutinos törzsgárdája biztosítja, a kisüzemek többsége a megfelelő termelési és értékesítésszervezési tapasztalatok gyűjtése közben kénytelen megfizetni a tanulópénzt. Ezért az utóbbi évtizedben sor került néhány bánya termelésének hosszabb ideig tartó vagy végleges beszüntetésére, esetleg bérbe adására. - Az alábbiakban röviden ismertetjük a kisebb kavicsbányák területi elhelyezkedését, főbb jellemzőit (10. táblázat). Gyékényesen, a községtől Ny-ra 1 km-re a helyi Március 15. Mg. Tsz tulajdonában lévő fejtő telepítése nem volt szerencsés, mert az állami bánya fejtései közé ékelődve nem volt bővíthető. Földtani készlete egy 1970-ben végzett felmérés szerint 818 610 m

3 (amely 1,83 TFS-el szorozva 1 498 050 tonnának felel meg).

26 A kavicsot gépi markolóval a talajvíz alól termelték ki. Az utóbbi években itt megszűnt a termelés, az mgtsz a vasúttól távol nyitott új bányát.