Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
7. Tóth Tibor: A nagyüzemi szerkezet és szemléletmód kialakulásának kérdései a mernyei uradalomban
13. Marx, K.: Im. 607. 1. 14. Sporzon: Im. 90-91. 1. 15. A számítógépes analíziseket Makay Bertalan végezte. 16. Az e kérdés által felvetett problémák túlmutatnak a tőkeszerkezet elemzésének a kérdésein, már az üzem belső technológiai kapcsolatainak a kérdéskörét érintik. A zavarokat elkerülendő ezúttal erre most nem térünk ki, az árviszonyok hatását olyan adottságnak vesszük, melyek a jelen vizsgálat szempontjából elhanyagolható, mindenkor és minden tényezőre egyaránt konstans hatásokat gyakorolnak. 17. SML. U. Kormányzósági iratok. 1870-1943. 1883. jún. 30. 18. A táblázat forrása: Uo. Alaptartozások könyve. 1876-1914. A kötet az uradalomnak a tulajdonos Renddel szemben fennálló gazdasági kötelezettségeit szabályozandó, az évenkénti rendszeres értékelt leltárak összegszerű summázatait tartalmazza, feltüntetve az amortizációkat és a beruházásokat is. 19. Goltz idézett művében (61. 1.) az alábbi normatív táblázatot közli az alaptőke százalékával számolva: Elevenleltár Holtleltár Összes állótőke Forgótőke összes üzemtőke Nagyon extenzív 8,25 2,75 11 5 16 Extenzív 13,50 4,50 18 íi •11 Közepesen intenziv 15 5 20 8 211 Intenzív 16,50 5,50 22 10 32 Nagyon intenziv 21 7 28 12 40 20. Sporzon: im. 40. 1. 21. Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan. Kassa, 1906. I— II. k. I. kötet 55-56- 1. Für: im. (1969.) 80. 1. 22. Vö. Sporzon im. 33. 1. 23. Vö. Kulin Sándor: Üzemgazdasági megfontolások a mezőgazdasági vállalatok irányításában. Gazdaság, 1974. 2. sz. 93-94. 1. 24. SML. U. Tisztajövedelmi számadások. 1848-1890. 1853. jún. 4. A érvényesített követelések ennek az összegnek a másfélszeresét is meghaladták. Egyébként a kimutatás készítője az uradalmat ért ,,károkat" a következők szerint részletezte: 358 3/8 úrbéri telek 654 jobbágy és 131 zsellérház, 43 776 gyalogos robotnap, 3782 pm. őszi és 1614 ;/8 pm. tavaszi dézsma. Ezek pénzértéke ezüstforintban: 7296 frt. robotváltság, 754 frt. házárenda, 7988,27 frt. gabonadézsma váltság, 230,20 frt. különféle kontraktuális járadék és 403,12 frt. egyéb megváltások. 25. Uo. Gazdasági értekezleti jegyzökönyvek, gazdasági rendszabályok. 1827-1893. 26. Uo. Kormányzói levelezőkönyv. 281/1853. 74/ I &5427. Uo. Gazdasági értekezleti jegyzőkönyvek, gazdasági rendszabályok. 1827-1893. 28. A rendszeres képzésen túlmutatott, hogy pl. a század utolsó évtizedében Bertalan Alajos kormányzó a termelésfcjlesztés érdekében talajtani vizsgálatokat és meteorológiai megfigyeléseket eszközölt. (Uo. Kormányzósági iratok. 1870-1943.) 29. Uo. Kormányzói levelezőkönyv. 191/1854. 30. Uo. 126/1853. 31/1861, Tiszttartói iratok. 1853-Œ895. nov. 18. 31. Vö. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 404. 1. Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. 1870^1914. Bp. 1969. 268-269. 1. Uö.: A csákvári uradalom a bérleti gazdálkodás útján. Agrártörténeti Szemle. 1966. Pintér János: Föld- és regálébérletek a vallásalapítványi uradalmak ceglédi gazdasági kerületében a XIX. század utolsó harmadában. Klny. Agrártörténeti Szemle. 1973. 3-4. sz. 32. SML. U. Kormányzói levelezőkönyv. 239,278/1854. 33. Vö. Szabad im. 296-29J. I. A nagyüzemi és a kisüzemi technológiai viszonyok egymástól való elszakadásának a folyamatát tükrözi egyébként az, hogy a ledolgozási formák közül
