Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

7. Tóth Tibor: A nagyüzemi szerkezet és szemléletmód kialakulásának kérdései a mernyei uradalomban

nagyüzemi vertikum (a gépészetet kiszolgáló jellege miatt nem lenne célszerű idekapcsolni), és ezzel egyidejűleg a nagybirtok mint a gazdálkodás jellemzésére használt fogalom a területi feltételekre vonatkozó részleges adekvátságától eltekintve, egyre inkább értelmét vesztette, jelentéstartalma egyre inkább birtokpolitikai viszonyok megjelölésére vált csak alkalmassá. * * * Vázlatosan végigjártuk azt az utat, amelynek a kezdetén a feudális termelési mód által meghatározottan, a jobbágyfelszabadításból győztesen kikerülő, területében megnövekedett, de lehetőségével vajmi keveset kezdeni tudó nagybirtokot láttuk, és az általuk vizsgált korszak végén a nagyüzemi szerkezet attribútumaival - ha néha kezdetleges formában is - rendelkező, kapitalista vállalatot találtunk. Nem volt szándékunkban a folyamatot egész bonyolultságában ábrázolni, csak a fejlődés teréül kínálkozó képzeletbeli koordinátarendszer két jellemzőjét, a termelési tényezők és a technológiai kapcsolatok fő mozgását akartuk megmutatni. Vázlatot adtunk és olyan megválaszolásra váró kérdéseket tettünk fel, melyek vizsgálata a területi feltételek kialakulásától az igazgatáson, a művelési és tartási rendszereken át a jövedelmezőségig hivatva lesz azokat a sokszínű, gazdag folyamatokat feltárni, amelyek a tegnapelőtti magyar mezőgazdaság egy picinyke darabjának a sorsát, e darabkán élő emberek sok keserűségét és kevéske örömét okozták és egyúttal hordozták. JEGYZETEK 1. Somogy megyei Levéltár (SML) Mernyei uradalom Levéltára (U.) Gazdasági rendszabályok. 1827-1893. 2. Vö. Surányi-Unger Tivadar: Gazdasági válságok 1920-ig. Bp. 1921. 130. 1. 3. Marx. K.: A tőke. III. k. Bp. 1967. 601. 1. 4. Vö. Tóth Tibor: Jövedelembiztosítás és tisztiszázalék a mernyei uradalomban. Kanyar József szerk.: Somogy megye múltjából. Levéltári Évikönyv 1. Kaposvár, 1970. 133-158. 1. 5. Marx. K..- lm. 606-607. 1. 6. Von der Goltz, Theodor: Zeitgemässer Betrieb der Landwirtschaft, én. 61. 1. 7. Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan. Bp. 1901. II. kiad. I—

II. k. 8. Sporzon Pál: Mezőgazdasági üzemtan. Bp. 1890. III. jav. kiad. 9. Marx nagyon határozottan hívja fel a figyelmünket arra, hogy a föld áráról beszélni tulajdonképpen értelmetlen dolog, miután az nem társadalmi munkaráfordítás terméke. Ugyanekkor a föld maga valóságos termelési viszonyt is feltételez, a munkaráfordítást is tükröző pótlólagos befektetésekkel is összefüggésben, miután tőkeként, léténél fogva képes bizonyos társadalmilag érvényes szinten kamatozni. (Im. 606—607. 1-) Napjaink mezőgazdasági nagyüzemeinek egy része, az állami gazdaságok a telekértéktőke után járó kamatokat számítják is a bruttó termelési értékbe, a termelőszövetkezetok azonban, ahol a hozadék egy részét képező földjáradékot külön is kénytelenek nyilvántartani, a telekértéktőkével értelemszerűen nem számolhatnak. 10. A „fejlesztést" itt az állóeszköz bővítése, új termelői kapacitások létesítésénél a fogalmi megjelölésre használjuk. Vö. Berend Iván: Fejlesztési politika - hosszabb távon. (Gazdasági fejlődésünk és az állóeszközigényesség kapcsolata) Gazdaság. 1974. 3. szám. 43. 1. 11. Vö. Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt. Kanyar József szerk.: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 5. Kaposvár, 1974. 113-114. 1. 12. A számítás módszereit itt nem részletezzük, példával mutatott szabatos leírása megtalálható Erdős Tibor: A struktúraváltozások szerepe a fejlett tőkés országok gazdasági növekedésében. Közgazdasági Szemle. 1971. j. sz. 571-583. 1.