Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Lagzi István: Lengyel menekültek Somogy megyében a második világháború idején

cadra, Rydz-Smigly marsall Krajowába, a kormány ideiglenesen Szlanikra utazott, ahol internálták őket. 4. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. (DIMK) 1936-1945. IV. kötet Magyarország külpolitikája a II. világháború kitörésének időszakában 1939-1940. összeállította és sajtó alá rendezte: Juhász Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1962. 406. sz. irat, 516-517. oldal. Lásd még, Magyarország 1939. szeptember 20-i számát. 5. DIMK IV. k. 403. sz. irat, 518 oldal. A polgári tábort a katonaitól eltérően nem őrizték és általában nem jelentette az emberek csoportos együttlakását, hanem ellátási, ellenőrzési egységet alkotott. 6. Űj Magyarország 1945. október 2. Dr. Antall József nyilatkozata. Antall szerint a lengyel menekültek előtt a határt Keresztes-Fischer belügyminiszter - Teleki miniszterelnök utasítására - a Minisztertanács tudta nélkül megnyitotta. A Minisztertanács csak egy héttel később, szeptember 24-én hozott határozatot a lengyel menekültek befogadásáról és megsegítéséről. 7. Országos Levéltár (OL) B. M. Ált. 1939-1940-K150-IX-15-4024-707. sz. dosszié. Kobylanski a Romániába menekült lengyel külügyminisztérium kabinetfőnöke, Jerzy Nowak, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, Józef Winiewicz, a „Wiesci Polskié" szerkesztője többször megfordultak Budapest és a lengyel kormány romániai tartózkodási helye: Szlanik között. E megbeszéléseknek volt köszönhető, hogy a lengyel-magyar határon lengyel részről szervezetten irányították Magyarországra - a lengyel határőrség segítségével - a menekültek csoportjait. 8. Magyarország. 1939. szeptember 22. Lásd még a Magyarország 1968. július 28-i számát. 9. Magyar Nemzet, 1939. szeptember 20. Dobi István: Vallomás és történelem. Kossuth Könyvkiadó. 1962. 132 oldal. Dobi István emlékiratában megemlítette, hogy a szervezett magyar munkásság abban reménykedett, hogy a lengyel hadsereggel - amelynek jó híre volt -, Hitler egyhamar nem fog boldogulni. Azonban a háború első napjai sejtetni engedték a harcok kimenetelét. Mindez arra késztette a demokratikus magyar erőket, hogy „még jobban gyűlöljük Hitlert és sirassuk a lengyeleket" írta Dobi. Teleki és Keresztes-Fischer „utasítást adtak, hogy mint barátokat és testvéreket fogadja a határőrség és a közigazgatás a lengyeleket. Éjjel-nappal jöttek a menekültek, a katonák velük együtt cipekedtek a Kárpátokban (magyar katonákról van szó - a szerző), talán negyedmillió ember is lehetett, akik átjöttek, nálunk kerestek menedéket." 10. A Katonai Képviselet első vezetője Stefan Dembinski tábornok, majd dr. Marian Steifer vezérkari ezredes, végül Aleksander Król mérnökkari alezredes volt. A katonai képviselet lengyel felségjellel ellátott központi irodái a Honvédelmi Minisztérium épületében voltak, de a Váci utca 36. szám alatt külön katonai irodát is fenntartott. 11. A Komitet Obywatelski első elnöke Henryk Slawik, majd Bohdan Stipinski, végül ismét Slawik volt. A vallási életet a „Katolickie Duszpasterstwo nad Uchodzami Polskimi na Terenie Królestwa Wegier" Radonski krakkói püspök vezetésével irányította. 12. Az ügyosztály vezetője a lengyel polgári menekültek közül két magasrangú állami tisztviselőt, három irodai kezelő tisztviselőt és két irodai altisztet hívott be osztályába, s ezekből szervezték meg az ún. lengyel alosztályt. A IX. osztály vezetője dr. Antall József miniszteri osztálytanácsos volt. 13. Dóra Gábor: Magyarok a lengyelekért. Űj Magyarország 1946. január 5. 14. Antall József: Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. Budapest 1946. 16 oldal. (Dr. Antall József a BM. IX. ügyosztály vezetője volt a II. világháború idején.) A menekültek fogadásával kapcsolatban lásd még, Magyarország 1939. október 9. Egy menekült katonatiszt-feleség nyilatkozata Budapesten; MTI jelentés Rómából, Magyarország 1939. szeptember 16.; Magyar Nemzet 1939. november 10.; Maros László: Hadifogoly-szöktetés a németek háta mögött. Űj Magyarország 1945. október 8.; Dobi István: Vallomás és történelem. Kossuth Könyvkiadó 1962. 132-133. oldal.; Dr. Stanislaw Ksyk egykori ezredorvos-főhadnagy visszaemlékezése, Tarnów. (Dr. Lagzi István gyűjtése.) 15. HL. HM. 1940. Ein. 1-3207-49343. Jelentés a m. kir. Honvédelmi Minisztérium 1939. évi működéséről. 16. Ugyanott. 17. Somogy megyei Levéltár (SML). A tabi járás főszolgabírójának jelentése. 333. I.-336. 1940. Lásd még az ad 415/1940. sz. iratot. 18. Idézi. Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár 1967. 463. oldal.