Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében
99- Geőcze István: Hadi tanácskozások . . . HK 1894. 677. 100. Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon ... 26. Néhány adat: Ernő fhg. 1577. dec. 6-án utasította a kamarát, hogy küldjön megbízottat a tihanyi várban folyó építkezések felülvizsgálásához. 1578. júl. 21. Uő. a kamarához: a tihanyi megrongálódott erődítményrészek helyreállításához 55 Ft 80 dénárt bocsássanak Zongor János várnagy rendelkezésére. 1583. nov. 9. Uő. uahhoz: a korábban engedélyezett összegeket a várhelyreállításhoz (300 Ft, majd „229 florenos, quinque solidos et viginti nummos") folyósítsa Mestery János várkapitánynak. 1584. jan. 5. Uő. uahhoz: az építkezésekhez szükséges terméskő, mész, homok és épületfa szállítását végző, erre igénybevehető jobbágyok számáról kér jelentést. - Művészettörténeti regeszták királyi határozatokból III. Művészettörténeti Értesítő 1956. 322. 323. és 325. 1577-ben Tihany tüzérségi felszerelése: 3 Scharfetindl, 1 Haubitz, 47 gátpuska, 20 puska, 10,5 q lőpor, 4 q ólom. - Geőcze: A tüzérségi . . . HK 1894. 708. Tihanyra lásd még Römer Plóris Ferenc: Tihanyi vár regestruma 1585-1590-ig Történelmi Tár 1879. 124-142. 565-582. 101. Kisbán Emil: A magyar pálosrend története I. k. Bp. 1938. 187. Rupp I/i. 306. 102. Szentmárton tüzérségi állománya 1577-ben: 4 falkonet, 42 gátpuska, 1 orgona (= többcsövű seregbontó szakállas), ezekhez 5 q lőpor, 2 q ólom. - Geőcze: A tüzérségi... HK 1894. 708. Néhány adat: Károly fhg. 1576. jún. 18-i leveléből arról értesülünk, hogy leégett a templom tetőzete. 1576. aug. 29-én megtudjuk, a templom helyreállítására az uralkodó 4 kőművest küldött 50 Ft fizetéssel. 1577. jan. 24. Ernő fhg. utasítása a kamara számára: az elmúlt évben leégett élelmezési raktár és sütőház újjáépítésére vonatkozólag tegyen előterjesztést. - Müvészttörténeti regeszták . . . Művészettörténeti Értesítő 1956. 321. Az 1594-i ostromról Pecsevi Ibrahim és Kjátib Cselebi török történetíró emlékezett meg. - Karácson Imre: Török történetírók III. k. Bp. 1916. 104. ill. 222. További adatok Pannonhalmára: Soós t. VIII. f. 322-354. 103. Az 1580-as években a káptalan Garamszentbenedeken 40-50 fős őrséget tartott. Az erődítmények fenntartási költségei és az őrség fizetése egyre nagyobb terhet jelentett, így még a templom kelyheit is kénytelenek voltak elzálogosítani 1588-ban. 1600-tól évente kisebb javításokat végeztek a falakon. - Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története Bp. 1913. 53-57. Bozók értékéről az 1577-i haditanácskozások adtak képet: „Bozók egyike a legerősebb házaknak a kerületben (= bányavárosi kerület) ; kőfallal van körülvéve, jó helyen fekszik, nincs dominálva semerről se; meg van azonban azon hibája, hogy nincs vize; jelenleg is csak néhány kútban; de mióta Kékkő és Divény elveszett, nincs e vidéken alkalmatosabb hely, hol igazi főerősséget lehetne építeni, mely a bányavárosokat biztosítaná és az ellenséget képes volna feltartóztatni..." Geőcze: Hadi tanácskozások HK 1894. 671. 1577-ben a tüzérségi készlet: 5 falkonet, 84 gátpuska, 10 puska, 26 q lőpor. - Geőcze: Tüzérségi. . . HK 1894. 704. Szerencs várrá alakított kolostorát Rudolf királytól zálogba kapta 1583-ban Rákóczi Zsigmond, aki 1603-ban újabb összeg ellenében végleg megkapta. - Borovszky Samu sz. : Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely rt. város én. m. A török kézre került, várrá alakított kolostorok közül Ságot 1595-ben visszafoglalták a magyar csapatok és lerombolták. A továbbiakban mint erősség nem szerepelt. - Borovszky Samu sz.: Hont vármegye és Selmecbánya sz. kir. város. Bp. én. 74. Jászberény török őrsége 1594-ben, Hatvan eleste után az erősséget felgyújtotta és elhagyta. — Tóth Tivadar: A jászkunok története a török hódoltság korában Szolnok, 1913. 26. További adatok: Soós t. XI. f. 162-167. Jászóra jó adatokat találhatunk az 1595. évi urbáriumban. - U et C 3. 135. Lásd még a 13. sz. képet a XVII. századi állapotra. Az udvarhelyi várrá alakított kolostort 1599-1600-ban lerombolták, s csak 1623-ban építették fel ismét. - Lukinich Imre: Az udvarhelyi vár története. Kolozsvár, 1903. 16. sk. 104. Magyar Országgyűlési Emlékek IX. k. 516-517. 105. Az 1604 : 8. tc. 23. § és 27. § ugyanezt a rendelkezést megismételte. Kapornak megerődítése különösen sürgető volt, mert már 1600-ban megkísérelte elfoglalását a török. — Sörös, PRT XII/B 299. 106. Kisbán Emil: A magyar pálosrend története I. k. Bp. 1938. 171. 107. Packer Donát: A dömölki apátság története PRT XII/A. Bp. 1912. 37. ill. 444. 108. 1608: 15. tc. 5. §. 12-13. §• 1613: 8. tc. 5-6. §. 8. §. 15-16. §. 1618: 49. tc. 5-6. §. 8. §. 15-16. §. 1622: 36. tc. 25-26. §. 28. §. 35-37. §. 1630: 3. tc. 7. §. 9. §. 17-18. §. 1635: 92. tc. 25. §. 28-29. §• 3i- §• 37- §• l6 3 8 = 7°- tc. 9. §. 13. §. 1647: 153. tc. 22. §. 1649:
