Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Rúzsás Lajos: Dunántúli mezővárosi fejlődés a kései feudalizmus korában
Számos város történetének a feldolgozása után sem sikerült egyideig kideríteni olyan okot vagy okokat, amelyek minden város fejlődésében feltétlen szerepet játszottak. A flandriai városok múltját vizsgáló Henri Piren-nek a kutatásaiból derült ki, hogy a városok a feudalizmus keretei közt úgy keletkeztek, hogy egy feudális úr kedvezményeket, kiváltságokat nyújtott vára melletti településnek, amelyet elsősorban a kereskedők, a kereskedelem fejlesztett tovább. 27 A kereskedelemnek és a mezőgazdasági árutermelésnek a szerepe az ország életében a XVIII. század végétől döntő jelentőségűvé vált. A mezőgazdasági árutermelés fokozódása, a kivitel, a kereskedelem, a külső piac és vele párhuzamosan a belső piac erősödése előfeltétele volt annak, hogy ha lassan, ha alacsony szinten is, de tőkeképződés jöjjön létre, és ennek segítségével a gyáripar induljon meg. Ebben a folyamatban, a kapitalizmus kibontakozásában jutottak fontos funkcióhoz a mezővárosok, mert a kivitel áruit egyrészt ők állították elő, másrészt kereskedőik közvetítették külföldre. A mezővárosok az iSoo-as évek harmadik harmadáig nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, és Magyarország gazdasági életében nagyobb szerepet játszottak, mint a szabad királyi városok. Ezért is növekedett meg feltűnően számuk és lakosságuk. Amikor a XIX. század harmadik harmadában a kivitelben a feldolgozott agráráruk és az ipari termékek súlya erősödött, és a belső piac kialakult, a nagyvárosok jelentősége nőtt meg, ha kedvező vasútvonalat kapva az piacukat kitágította, kereskedelmüket továbberősítette, és gyáripar alakult bennük. JEGYZETEK ï. Pirenne, Henri: Sozial- und Wirtschaftsgeschichte Europas in Mittelalter. 55., 56., 57. p. (Sammlung Dalp. Band 25.) 2. Bárándy János: Magyarország statistical összes .átnézete. Bécs, 1843. Raffelsperger. 3. tábla. 3. Uo. A 3. tábla jegyzete. Bárándy osztályozását a városokra vonatkozólag átvette és közli megyénként ifj. Palugyay Imre: Megye rendszer hajdan és most. 3. és 4. kötetében. Pest, 1847-48. Geibcl K.-Bárándy nem mondja ki, hogy a bérlős mezővárosoknak és az úrbéri mezővárosoknak szerződése a földesúrral ideiglenes és ezért telekszervezetük van. 4. Rúzsás Lajos: Wirtschaft und Gesellschaft in den Kleinstädten des pannonischen Raumes von 16. bis zum 19. Jahrhundert. Megjelenés alatt a „Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimposion Mogersdorf" 1972. évi kötetében. 5. Hoffmann, Alfred: Wirtschaftsgeschichte des Landes Oberösterreich. Band 1. SalzburgLinz, 1952. Müller-Winter. 435. p. 6. Rúzsás Lajos: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a XVI-XVII. században. MTA Dunántúli Tudományos Intézete: Értekezések 1967-68. és Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 87. (Series Historica 49. sz.); Dr. Vince-Máté István tudományos kutató, Bp. szóbeli közlése. Bél, Mathias: Descriptio Comitatus Baranyerisis. Kézirat a Pécsi Egyetemi Könyvtárban. Iványi Emma: A hídvégi „tumultus" 1696. = Somogy megye múltjából. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1972. 75. p. (Levéltári Évkönyv 3.) Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp., 1969. Akadémiai Kiadó. 300. p. 7. Földjeinek nemcsak birtok-, hanem tulajdonjogát is megkapták néhol. Pl. Simontornyán, Kaposvárott (az utóbbira vonatkozólag Conscr. Regn. 1828. - Kaposvár - megjegyzések. 676 hold szántóról, 54 kaszás rétről van szó.) Rácz István: Hajdútelepítések- és kiváltságolások. = A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen, 1969. 49-51. p. (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei. 1. sz.) S. Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. Kaposvár, 1967. 85. p.
