Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

rítve . . . Négyszögben magas cölöpökből álló kerítés veszi körül (a települést - Cs. Cs.). Két kapuja van és a Dunáig ér le, úgyhogy az utasnak szorosan a palánk mellett kell elhaladnia . . ."

m Mi volt a helyzet ekkoriban a magyar oldalon? A végházak őrségét még kevésbé fizették talán, mint addig. Számos ok következtében elsősorban a magyar katonaság helyzete rosszabbodott. A következőkben kiragadott példákhoz hasonlók százával sorolhatók még. Mi természetesen elsősorban a várrá alakított kolostorokat emeltük ki: Az 1668. május 14-i haditanácsi jelentés a balatoni végházak szörnyű nyomoráról számolt be. Babocsai Ferenc keszthelyi kapitány - katonái nevében is a következőket írta: ,, . . . a vitézek egyhangú határozattal kimondották: ha nem fizetik őket, távoznak. Négy év óta egyetlen fillért sem kaptak, s ha a fizetés gyorsan nem jő, nincs mód őket az éhségtől és pusztulástól megmenteni."

137 így nem csodálkozhatunk, hogy 1665-ben Zalaváron 90 hajdú helyett csak 4 volt. Holst ezredes, akit a vár vizsgálatára küldtek akkor oda, a következőket írta: „Ha a kapitány az emelcsőskaput fel akarja vonni, asszonyokat kell segítségül hívnia, mert férfi nincsen a kéznél."

138 1671-ben, a magyar hadinép redukciója előtt a következő őrségszámokat találjuk a Balaton környéki erődített kolostorokban ill. északon Szentmártonban: Szentmárton: 50 hajdú, 1 tüzér Keszthely: 100 huszár, 200 hajdú, 1 tüzér, 1 extra Tihany: 20 huszár, 50 hajdú, 1 tüzér, 1 extra Zalavár: 15 huszár, 100 hajdú, 1 extra

139 A dunántúliakon kívül van néhány adatunk az ország más részeinek várrá alakított ill. erődített kolostoráról is: a malackai várba 1653-ban Pálffy Pál építtetett ferences kolostort.

1

"''

0 Bozók 1678-ban Thökölyé lett, őrsége felgyújtotta, de 1686-ra helyreállították.

1

''

1 Garamszentbenedek őrségéről 1685-ből van adatunk, ekkor 18 lovas, 4 várőr, 16 gyalog védte. A tűzerő: 71 szakállas, 80 puska, 4 ágyú (tormenta), 5 seregbontó, 4 colubrina.

142 Jászó képét az 1661-es és 1685-ös conscriptióból rekonstruálhatjuk. Utóbbi összeírás tartozékait is feltünteti.

143 Szerencsről elég bőséges forrásanyag maradt fenn. Többször cserélt gazdát az erősség az 1670/80-as években. 1688-ban egy összeírás romlott falu huszárvárát is említi.

144 Erdélyben Udvarhelyet és Vásárhelyet is látta és leírta Evlia Cselebi 166 i-ben.

145 Visszatérve a dunántúli kolostorokra, először a Kanizsa visszavételéig (1690) terjedő időszakot tekintjük át. Szentmártont 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg aláaknázta és felrobbantotta (a magyar őrség már korábban elmenekült). Egy évig maradt rom, de azután újjáépült.

146 A többi egykori kolostor már nem kapott szerepet - lényegesebbet - a hadieseményekben. 1686 és 1690 között sorra szabadultak fel a török kézen lévők is. A régi végvári vonal egyszeriben feleslegessé vált. A kolostorokat is részben besorolták 1702-ben a lerontandó erősségek közé. Az 5. csoportba került pl. Zalavár és Tihany.

147 Észak-Magyarországon is lejárt az erődített kolostorok ideje. Pannonhalma a bencés rendé mgaradt, erődítményei is sokáig épek, azután is, hogy funkciójukat vesztik, az utolsó tornyokat csak az 1940-es évek elején bontották le.

149