Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Kanyar József: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében

A harmadik helyre a rét- és legelő ágazat ok (170066 kh) került a megyében, az összterület 16,3%-a, a fenti gazdaság kategóriák sorrendjében 3,3%, 24,0%, 9,2% és 63,5%-os arányában. A dunántúli országrésznek 17,48%-os volt a részesedése. A legkisebb a kert- és szőlő részesedése volt (33 410 kh), az összterület 3,2%-a, a dunántúli aránynál kedvezőbben (1,36%) alakult. Gazdaság nagyságonként: 25,4%, 60,3%, 4,5% és 9,8%. Kivételes jellemzőként azt is papírra vethetjük, hogy e művelési ágakban a „törpe- és kisgazdaságoknak" jóval nagyobb volt a részesedése (85,7%), mint a „közép- és nagygazdaságoké" (14,3%). A megye nem termő területének 6,53%-os volt a részesedése az összterületből, jellemző adatként felsorolva azt is, hogy az egyes gazdaság kategóriában 2,3%, a kettesben 7,7%, a hármasba?! 3,3%, míg a négyesben: azaz az 1000 kh-on felüli nagygazdaságokban: 86,7% volt. Az ugar területe megyénkben 4% alatt volt. A kedvezőtlen birtokpolarizáció ellenére a mezőgazdasági termelésben az intenzív művelési ágak megoszlása tekintetében is a kisüzemeké volt a vezető szerep a nagyüzemek tulajdonában álló extenzív ágakkal szemben. Fenti táblázatunkból még arra is utalásokat kaphatunk, hogy az egyes birtokkategóriákon belül: milyen volt a művelési ágak százalékos megoszlása? Megállapíthattuk, hogy az 1000 holdon felüli nagybirtokokon az erdő-nádas - nem termő föld területe együttvéve 240 076 kh volt a megyében, alig valamivel kevesebb, mint az ugyanezen birtokkategória szántóterülete. Míg a parasztbirtokokon - ennek fordítottjaként - a külterjes művelési ágak kiterjedése a szántóknak még az 5%-át sem érte el (4,1%). Mindez - köztudottan - a magyarországi jobbágyfelszabadításnak, illetőleg - azt megelőzően - a saját feudális birtokhasználati jogi formáknak volt a következménye. Másfelől az is világossá vált a táblázat adataiból, miután összevetettük egymással a nagybirtok tulajdonában levő szántó-rét-legelő területeket (370 876 kh) a haszonbérbe adott földek területével (193 783 kh) - minthogy haszonbérletbe erdőt-nádast és nem termő területet nem igen adtak -, hogy a nagybirtok tulajdonában levő intenzív művelési ágak 52,2% nagyobb hányadán nem a tulajdonosok, hanem azok bérlői gazdálkodtak, kimondottan kapitalista jellegű termelést folytatva azok területén. d) A mezőgazdasági üzemek élő felszereltsége és az állatállomány megoszlása (1895). A gazdaságok élő felszereltségét és az állatállomány megoszlását illetően a megye 45 144 gazdaságában 141 138 szarvasmarhát, 60 535 lovat, 194720 sertést és 354 m juhot számláltak össze. Ebből 1000 kh területre (szántó + rét + legelő esett) : szarvasmarhából 190 db lóból 81 db sertésből 262 db juhból 477 db