Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Takács Éva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez (Az 1879:30. tc. és végrehajtása Somogyban)

n. Véderdőknek nyilvánították azokat az erdőket, „melyek magasabb helyek kő-görgetegein, havasok fennsíkjain vagy hegytetőkön és gerinceken, meredek hegyoldalakon és vízmosások támadásának és terjedésének megakadályozására szolgálnak, vagy amelyek lepusztulása folytán alantabb fekvő területek termőképessége vagy közlekedési utak biztonsága veszélyeztetnék, vagy szélvészek rombolásának út nyittatnék". A véderdők területét 5 év leforgása alatt a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium jelölte ki. 1879:31. tc. 2. §. 12. 1879:31. tc. 1-16. §, 69-177. §. 13. Kaán Károly: I. m. 1923. 48. o. 14. 1879:31. tc. 28-35. §. 15. 18 563 1880. számú földm. miniszteri rendelet. 16. Az újonnan alakult háromtagú bizottságot hivatalosan a „Közigazgatási bizottság erdészeti albizottságá"-nak nevezték, de ez az elnevezés a köznapi használatban leegyszerűsödött, így gyakran találkozunk az „erdészeti albizottság", a „közigazgatási erdészeti bizottság" és az „erdészeti bizottság" elnevezésekkel. 17. 10 092/1881. számú földm. miniszteri rendelet. 18. A rendszeres gazdasági üzemterv tartósan bekötve az erdő gazdasági térképét is tartalmazta. Címe pontosan megjelölte az erdőt, amelyre vonatkozott. Pl.: „Böhönyc község volt úrbéresei erdejének üzemterve egy gazdasági térképpel". Tartalmilag két nagy részre tagolható: az első rész tartalmazza az erdőnek az üzemterv készítése időpontjában felmért állapotát, a második rész pedig megjelöli a tervszerű gazdálkodás feladatait. „Az erdőbirtok általános leírása" című fejezetben részletesen leírták a birtokviszonyokat : hogyan és mikor került az erdő a jelenlegi birtokosának a tulajdonába; meghatározták az erdő természeti viszonyait: fekvését, talaja minőségét, az uralkodó éghajlati viszonyokat; megjelölték a leggyakoribb fafajtát; leírták, hogy milyen erdőgazdálkodást folytattak az adott erdőbirtokon az üzemterv elkészítése előtt (fahasználat, fordarendszer, erdősítés, elő- és mellékhasználatok, a szállítás lehetőségei, a fa értékesítésének lehetőségei). Ez a fejezet tartalmazta még a részletes állableírást és az erdőkezcléssel megbízott személyzet felsorolását. Ez után „Az erdőgazdaság célja és feladata", majd az „Üzem és hozamszabályozás" című fejezetek következnek. Az utóbbi az erdő új, tervszerű kezelésével kapcsolatos teendőket jelölte meg: a tenyésztendő fanemeket, az alkalmazandó üzemmódot, a fordarendszert, a felújítási feladatokat, rendelkezett az erdő belső kezeléséről (az évi fahasználat felosztása, a vadászati jog, a terhek és kötelességek, a gazdálkodás ellenőrzési rendszere stb.) Az üzemterv végén találjuk a területi kimutatásokat tartalmazó táblázatokat és a miniszteri jóváhagyó záradékot. 19. Az adatokat az 1895-ös statisztikai felmérés kimutatásaiból vettük. (A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája.) Végeredmények. (Bp. 1900. V. kötet.) Az Erdőtörvény 17. §-a alá tartozó erdők tulajdonjogi minőség szerinti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Kincstári Községi és városi Egyházi Hitbizományi Közbirtokossági Társulati 2 286 32 321 56 670 30 209 309 kh ÖSSZESEN: 122 088 kh