Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt
A vizsgálódásaink során tapasztalt nehézségek ellenére az uradalom növekedése végül is az eltelt négy évtized folyamán imponáló utat járt be. Az út kezdetén szinte említésre is alig-alig méltó másfél száz holdas majorsággal rendelkező fejletlen birtokkomplexust találtunk, 1848-ban pedig egy jól kialakított üzemi keretet és e kereten belül egy tendenciájában állandóan növekvő gazdasági tevékenység tárult elénk. Az ötödik évtizedre azonban nyilvánvalóvá vált ennek a keretnek az alkalmatlansága. A szántóföldi gazdálkodás, de még inkább a juhászat és ennek kapcsán a belső üzemkör és a munkaszervezet egyre inkább túlnőtt rajta. A további gazdasági növekedés ezután elvileg már elsősorban nem a területnövelés útján lett volna a legcélszerűbben biztosítható, hanem az üzem belső fejlesztésével, amelynek megteremtése már teljesen új viszonyokat kívánt, és ezekre a teljesen új viszonyokra is maradt. JEGYZETEK 1. A birtok megszerzésének előzményeire és körülményeire vonatkozóan vő. Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Bp. 1943. 2. Somogy megyei Levéltár (SML). Prot. Gen. et. Part. 1277/1808. nov. 5. 3. A felvételt a Kamara készítette 1804-ben, amikor az utolsó kusztos, gr. Edling Rezső meghalt. Az adott területre vonatkozó szám az úrbérrendezésnek megfelelő dülőosztályzat szerinti holdszámot közölte; 1200 O-öles holdakban számítva az uradalom Somogyi részének területe 1848-ban az úrbéres földekkel együtt 38 188 5/8 hold volt. (SML. Birtok összeírások. 1848-1849 N° 20.) A kusztosság intézményére vonatkozóan Melbárd Gyula: A fehérvári őrkatonaság története. Veszprém. 1906. 4. A Rend a birtokbahelyezcst megelőzően bérleti szerződést kötött Szentgyörgyi Horváth Zsigmonddal, amely viszony 1808-ban, Horváth halálával megszűnt. A Rend csak ezután, 1809-től vette a birtokait házi kezelésbe. A bérleti gazdálkodásra vonatkozóan az uradalom meglehetősen teljes levéltárában nem sikerült semmilyen nyomot sem találnunk. Vö. Szentiványi. 1943. 66-67. 15. SML. Mernyei uradalom levéltára. (U.). Fiscalis iratok. 1831. (máj. 14.) 6. A teljesség igénye nélkül vö. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalon 1 áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 28. 1. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Bp. 1848. 13. 1. T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 100. 1. U.ő.: A Somogy megyei Hunyady-uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében. Agrártörténeti Szemle. 1970. 3-4. sz. 440-441. 1. 7. SML. U. Instrantiák. 1818. A dörgicsei kerület kialakítása körüli nehézségekre célozva írja Bolla plenipotenciárius: ,, . . . nagy bajjal tudtuk tsak a portió alol kivenni, mcllyek az Paraszt Emberek árendája alatt voltak." 8. Uo. Instantiák. 1809-1828. 9. Uo. Tisztiszéki jegyzőkönyvek. 1817-1819. 1817. febr. 15. 10. Uo. Tisztiszéki jegyzőkönyvek. 1817—1819. 1818. nov. 14. Instanciák. 1834. ill. 1839. u. Vö. Bencze Géza: Adatok a Kapos-völgyi vízrendezés első időszakához. (1807-1814). Kanyar József szerk.: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv I. Kaposvár, 1970. 101-110. 1. U.ő: Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835). Uo. Kaposvár, 1971. 91-108. 1. 12. SML. U. Gazdasági ügyviteli és számadási vegyesiratok. 1870-1852. Egyébként az uradalom gazdái az őszödi birtok bővítése érdekében komolyan foglalkoztak Beszédes Józsefnek a Kolozsvárt Gráccal összekötő csatorna tervével és, ehhez kapcsolódván, a Balaton lecsapolásának a tervével is. Uo. Fiscális iratok 1832. máj. 20. 13. A jobbágyok földtől való megfosztásának sok-sok panaszos nyomát találtuk az uradalom levéltárának bőséges „Instantia" sorozatában. 14. Vö. Tóth Tibor: Elkülönítés és jobbágyfelszabadítás a mernyei uradalomban. Kanyar József szcrk.: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 4. Kaposvár, 1973. 159-188. 1.
