Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bendefy László: Vörös László emlékezete
len volt, aki öt féle munkát egyforma tökéletességgel és a legmagasabb tudományos szinten végzett. Vörös László ugyanis egyaránt kimagasló szaktekintély volt háromszögelésben, szintezésben és terepfelmérésben; az úrbéri elkülönítési munkákban; térképek szerkesztésében és megrajzolásában, nemkülönben azok kőbe metszésében. Végül a legnagyobbak között emlékezünk reá, mint folyamszabályozó és útépítő mérnökre, mind a tervek készítését, mind azok felülbírálatát, mind a folyamszabályozó munkálatok gyakorlati végrehajtását illetően (63). Vörös László archivális hagyatéka Kedvező véletlenek alakulása folytán Vörös László életműve legnagyobbrészt fennmaradt. Alkotásainak szinte fel sem becsülhető értéke ennek alapján legalább is körvonalazható. Munkássága nagyon kiterjedt. 1. Mint a Körösök, majd a Duna és a Dráva, később pedig a Zala szabályozásánál közreműködő mérnök (később szaktanácsadó, illetve ellenőrző főmérnök), igen nagy érdemeket szerzett folyóink korszerű regulázása terén. Itt kell említenünk a Balatont körülvevő berkek és bozótok lecsapolása, valamint a Kapós és a Sió szabályozása terén szerzett érdemeit is. 2. Mint térképező mérnök, egyike a legnagyobb kartográfiai teljesítményt nyújtó inzselléreknek. Csak Somogy megyének kaposvári levéltára több, mint 130 lapon 52 kéziratos mappáját őrzi; ezeken kívül a kecskeméti megyei levéltár egy térképét, a székesfehérvári megyei levéltár egy, az Országos Levéltár 4, az Országos Széchenyi Könyvtár térképtára pedig 4 térképét tartja nyilván. Ma legalább is ennyiről tudunk. Eszerint pillanatnyilag kb. 160-170 lapot magába foglaló 75 térképe ismeretes. Ezért nagyon félrevezető Fodor Ferenc (25) megemlékezése Vörös Lászlótól, mert ő egyedül Pest-Budának „Alap- s vízhelyzeti térkép"-ét ismerteti, mintha Vörös egyéb térképet nem is készített volna. Mivel az említett térképeket Vörös László saját maga - többnyire segédmérnök nélkül - felvételezte és szerkesztette, kora legtermékenyebb geometráinak élvonalában áll. Itt jegyezzük meg, hogy Vörös László a magyar kartográfiatörténetnek az az egyetlen alakja, aki saját maga végezte a terepi fölmérést, a hidrológiai elemek meghatározását; ezek alapján ő szerkesztette és rajzolta meg a térképeket; s végül néhány mappáját ő maga metszette rézbe, illetve rajzolta kőbe. Mindenekelőtt „Buda és Pest városának alap- és vízhelyzeti térkép"-ét. (Ez a csodálatos remekmű külön tanulmányt érdemel.) 3. Részt vett a múlt század első harmadában még csak a kezdeti lépéseknél tartó tudományos magyar műszaki szakirodalom gyarapításában. Különösen ,,A' Budapest közötti állóhíd ügyében" (64), illetve „Egy-két szó a' Budapest közötti állóhídhoz tett előmunkálatokról" (65) című tanulmányai érdemelnek figyelmet. Ezekben az írásokban hevesen kiáll Széchenyi eszméi és céljai mellett, kifejtvén, semmi aggodalomra sincs ok a tekintetben, megbirkózik-e a híd egy várhatóan nagy jégzajlással, vagy sem. Az 1838. évi nagy árvizet megelőzően is több hasonló katasztrófa érte Pestet és Budát; s az emberek ezekre ii csapásokra még élénken emlékeztek.