Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bendefy László: Vörös László emlékezete
• Vörös László szomajomi lakóházának alaprajza. az unalom. De hallgassuk meg, hogyan ír ugyanerről a helyről negyed század múlva Bécsben tanuló leányainak, akik viszont onnan nem kívánkoztak vissza az atyai házba. ,,Nagy reményünk van a bő termésre - írja - még pedig nemcsak széna és minden gabona faj, hanem mindennemű gyümölcs és szőlőre nézve. Boldog hazába jöttök vissza - ha az egyszerű falusi élet kielégít benneteket - hol ingyen ültök terített asztal mellé s ingyen adják által a tiszta öltözéket; nyugalmatokban senki sem háborgat, s szobátokat kedvetek ellen nem kell elhagynotok; . . . néhány cseléd készen várja parancsaitokat; a kertek virágai illatoznak és díszelegnek számotokra, s néhány fa érleli gyümölcsét, hogy ön ujjaitokkal levéve közvetlen élvezhessétek annak kedves ízét; hasznos reggeli nap kisétálhattok a természet szépségét szemlélni, a nélkül, hogy lábatok megázzék, mert két ló mindenkor készen áll szolgálatotokra." (40) 1834-ben hozzákezdett a Zala-menti berkek és bozótok lecsapolási tervének készítéséhez, majd Beszédes Józsefiéi együtt a Balaton, a Sió, az egész Sárvíz, a Kapós folyó és a Duna egyrészének szabályozási tervén munkálkodtak. Közben még mindig maradt ideje arra, hogy egész sor község úrbéri rendezését is elvállalja. Elsőnek Simonfa került sorra 1836-ban, majd Ötvös és a többiek. A kamara megbízásából fél Somogy megyének úthálózati tervét is elkészítette, természetesen a keresztszelvényeket is ideértve (1836). Négy év múlva a Dráva folyó Somogy megyei szakaszának kész térképét mutatta be (1840). Ugyanebben az évben, az 1840. febr. i-i megyei nagygyűlés 114. sz. határozatával, Vörös Lászlót a maga nemében hazánkban úttörő, páratlan kar-