Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

3- AZ EGYSÉGES SZÖVETKEZETI PARASZTSÁG KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA SOMOGY MEGYÉBEN Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának folyamata szoros öszszcfüggést mutat általában a munkásosztály szövetségi politikájával,

88 különösen pedig a szocialista tulajdonviszonyok mezőgazdaságban történő megvalósításával.

89 Ezért hazánkban - így Somogyban is - csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése teremtette objektív alapok létrehozásával indulhatott meg az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulási folyamata,

9

" s ezzel új tartalmat kapott, magasabb szintre emelkedett a munkás-paraszt szövetség is. A földreform végrehajtása után a termelőszövetkezetek megalakulása - a termelőszövetkezeti mozgalom elindulása - volt az a másik történelmi jelentőségű esemény, amely gyökeres változást indított el a parasztság gazdasági, politikai és társadalmi életében. 194849-től, a mezőgazdaság átszervezésének megkezdésétől, ennek befejezéséig, a parasztság két részre oszlott: a téesztagokra és az egyéni gazdákra. Az átszervezés egész periódusában a párt szövetségi politikájának számolnia kellett (volna) ezzel."' A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtti időszakban a parasztságon belül a társadalmi különbségek jelentették a fő ellentétet, a mezőgazdaság szocialista átalakításától azonban a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák közötti ellentét (pontosabban: a már téesz-tagok és a még egyéniek ellentéte): hiszen egy kérdésben minden egyénileg dolgozó paraszti rétegben - a közöttük meglévő szociális ellentétek ellenérc is - vélemény- és érdekazonosság alakult ki : bármelyik réteghez tartozó új vagy régi gazdák jelentős része egységes volt abban, hogy nem fogadta el a közös gazdálkodás gondolatát, és hogy az egyéni gazdálkodásban, a termelőszövetkezeti mozgalomban bekövetkezett nagy törések miatt is biztosítottnak vélte nemcsak jelenét, hanem jövőjét is. Az 1949 50-es évek fordulóján a termelőszövetkezetekben meglévő ellentétek - tartalmukat, megjelenési formájukat tekintve - nem különböztek lényegesen a técsz-mozgalom történetének későbbi szakaszán tapasztalt ellentétektől, hiszen 1953-ban, majd 1956-ban bekövetkezett törések következtében - különösen az utóbbi esetében, s mindenekelőtt Somogyban - szinte újból kellett kezdeni a mozgalmat. Az ötvenes évek közepén bekövetkezett két nagy törés különösen sokat rontott a paraszti egység kialakításának folyamatán - ennél többet csak az ezeket kiváltó politika okozott.

9- Az elkövetett hibák ugyanis nemcsak gazdaságilag, de emberileg is súlyosan érintették a parasztságot.

9

' Az 1951 52-ben vagy az 1955/56-ban bekényszerített, s a következő vagy még ugyanezen évben kilépett tagok nem tarthatták állandó jellegűnek és véglegesnek a szövetkezeti gazdálkodást, s ebből szinte törvényszerűen vonták le azt a következtetést, hogy azoknak volt igazuk, akik semmiféle kényszerítő hatásra nem voltak hajlandók belépni. Ez a folyamat rendkívül sokat ártott mind a munkás-paraszt szövetség ügyének (különösen paraszti oldalról), mind az egységes parasztság kialakulási folyamatának. Egyiket sem segítette a feloszlások nyomán előállt helyzet: az anyagi javak, különösen pedig a föld szétosztása alkalmával ismét és újólag fellángoltak az ellentétek. A kilépettek is, az eddig kívülmaradottak

9

'

1 is „ősi" földjüket igyekeztek birtokba venni. 1956 után a megye parasztságának többsége"

0 úgy vélte, hogy belátható időn belül Somogyban nem lesz téesz-szervezés (s ezt a véleményüket nemcsak