Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

ben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében elért gazdasági eredmények általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egymással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme."

11 Ez alatt a másfél évtized alatt mezőgazdaságunkban olyan mértékű és mélységű forradalmi változás ment végbe, a magyar mezőgazdaság olyan gyökeresen átalakult, hogy ehhez még a jobbágyfelszabadítástól az egész nép, hazánk felszabadulásáig eltelt közel egy évszázad változásai is alig hasonlíthatók. Ezzel befejeződött az a hatalmas, ellenállhatatlan folyamata a történelemnek, amelynek első lépcsője a földreform volt, befejezése pedig a föld társas, nagyüzemi művelésére való azon áttérés, „melyben mindenkor egyiránt egyesülve vágynak mindazon erők, melyek minden nehézségek és viszontagságok meggyőzésére . . . megkívántatnak" - amint óhajtotta e beteljesülés előtt már 130 évvel a „híres somogyi gazda", Berzsenyi Dániel, aki szerint „végtelen lenne a nép ereje, ha az egyesítve s mindenkor cél szerint használtatnék, és végtelen ennek következménye mind gazdasági, mind erkölcsi tekintetben . . . Az emberek különválva s magokra hagyatva majd leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve pedig urai a földnek. Vadság szaggatta és reggette külön az embereket, s a culturának legfőbb célja: azokat egyesíteni."

!Az 1959-1961 között végbement termelőszövetkezeti átszervezésnek több olyan új vonása volt Somogyban, amely alapvetően megkülönböztette az ellenforradalom előttitől. Mindenekelőtt az, hogy az 1959 61-es átszervezés nemcsak számszerűségében, hanem jellegében is eltért az előző évek fejlődésétől.

31 E fő jellemvonásokat a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Az átszervezés a megye leggazdagabb vidékcin kezdődött: a siófoki járásban és a kaposvári járás híres állattenyésztő vidékén (a Kapós völgye községeiben). 2. Új vonása volt a mozgalomnak, hogy a megalakult termelőszövetkezetekbe a középparasztság

1

'' tömegei is beléptek; így a mozgalom nemcsak a szegény-, de a középparasztság mozgalmává is vált. 3. Az elmúlt évekhez viszonyítva a nagy paraszti tömegek beszervezése viszonylag könnyebben, kevesebb megrázkódtatással (viszonylag kevesebb konfliktussal) és sokkal rövidebb idő alatt ment végbe; ami részben a párt politikájának következménye, részben pedig a parasztság felismerésének eredménye. 4. Üj vonása volt a mozgalomnak az is, hogy az ekkor létrehozott 146 termelőszövetkezeti községből ioo-ban érvényesült az az elv, hogy egy falu egy termelőszövetkezetet

1

'' alkot (mindössze 30 olyan község volt, amelyben 2, 10 olyan, amelyben 3, és 6, amelyben 4 téesz jött létre).'

11

' 5. „A tavaszi felfejlődés új vonása az, hogy a megalakult" csoportok „a legfejlettebb típusú szövetkezetet választották (vagyis a gyakorlat igazolta, hogy a dolgozó parasztság éretté vált arra, hogy ... a legfejlettebb formát alkalmazza").

1

' 6. A korábban csak pártügynek tekintett átszervezést sikerült legszélesebb társadalmi közüggyé változtatni: a szervezést megelőző felvilágosító munkában a pártpropagandisták mellett rendkívül széles társadalmi aktívahálózat jött létre. 7. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy az átszervezéssel nem tartott lépést a pártszervezetek szerveződése; a párttagok az össztagság rendkívül kis hányadát tették ki.

38