Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

Az MSZMP 1957 júliusi agrárpolitikai tézisei e termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdítását tartotta az egyik legfontosabb feladatnak. Erre szükség is volt, mert az újjáalakított üzemek több mint fele (22) gazdaságilag gyenge téesz volt, amelyekben pl. a 100 kat. holdra jutó számosállatállomány mindössze 2,5 volt (szemben a gazdaságilag megfelelő téeszek 10, valamint a megmaradtak 20 számosállatával); vagy az 1 munkaegységre jutó részesedés itt csak 29 forint volt (szemben a gazdaságilag megerősödöttek 44 forintjával).

16 A termelőszövetkezeti mozgalom tehát rendkívül lassú fejlődést mutat 1957/58-ban: a megmaradt, újjáalakult, illetőleg újjászervezett gazdaságok mind rendkívül kis földterülettel és alacsony tag- illetőleg családszámmal rendelkeztek: míg pl. 1955 végén a téeszek negyede (24" o-a) 500. kat. holdnál nagyobb földterülettel rendelkezett, addig 1957 végén kevesebb mint tizede (9%) tartozott e kategóriába (lényegében ez az arány maradt 1958-ra is). Az ellenforradalmat követő két évben azonban lényegesen javult a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete a megyében, amit mutatnak az egy kat. hold összes területre, valamint az egy tagra jutó különféle mutatószámok. 1955- és 1956-hoz viszonyítva, amikor is a termelőszövetkezetek 1 kat. holdjára jutó öszszes vagyon alig haladta meg a 3000 forintot, 1957-ben és 1958-ban megközelítette az ötezret. Ezen belül azonban 1957-ben és 1958-ban csak kisebb mértékben emelkedett a forgó-, a nagyobb mértékben az állóvagyon: az 1955-ös 1453 Ft forgó- és 1929 Ft állóvagyonhoz viszonyítva 1900 Ft körül volt a forgó-, s 3000 Ft körül az állóvagyon 1. kat. hold összes területre jutó értéke.

1

' Ugyanezt elmondhatjuk mind az 1 kat. holdra, mind az 1 tagra jutó tiszta vagyon és szövetkezeti alap vonatkozásában is :az 1956-os 1 kat. hold összes területre jutó 1355 forintos tiszta vagyon és a 928 forintot kitevő szövetkezeti alap a következő évben 2431, ill. 1443 forintra nőtt. Az 1 tagra jutó 1956-os 7847 forintos tiszta vagyon, illetőleg 5375 forintos szövetkezeti alap 21 530, ill. 12778 forintra emelkedett. A tagok munkateljesítménye és részesedése hasonló arányú javulást mutat: az 195;/56-os gazdasági évben a megyében az 1 tagra jutó munkaegységek száma 227, az T tagra jutó részesedés .pedig 7272 forint volt, a következő gazdasági évben pedig 232, illetve 10 218.

18 A korábbi évekhez viszonyított gazdasági javulás és stabilizáció ellenérc az ellenforradalom utáni általános helyzet erősen éreztette hatását a termelőszövetkezetekben is. Somogyban különösen nagy problémát jelentett - az országosan elfogadott - minta-alapszabályzat gyakorlatban történő érvényesítése. Több olyan téesz volt a megyében, amely saját minta-alapszabályzat kidolgozását vette tervbe, így akarva igazodni a megváltozott viszonyokhoz. 1957/58-ban a szocialista nagyüzemek helyzete jelentősen stabilizálódást, gazdasági erősödést

19 s minden téren feltétlen előrelépést mutat az 1956 előtti viszonyokhoz, annak ellenére, hogy - a hivatalos szervek „törődése és jóindulata" mellett - lényegében magukra hagyatva álltak. Az agrárpolitikában végrehajtott változások 1957/58-ban jelentős mértékben megnövelték az egyénileg gazdálkodók termelési- és munkakedvét, s annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetekből kilépőket jelentős kötelezettségekkel-" sújtották, a többség (az egyéni gazdaságok száma 1956-ról 1957-re 27%-kal nőtt)"

1 mégis vonzóbbnak" tartotta az egyéni gazdálkodást, rmot a közöst. Alapvetően •ez volt az oka annak, hogy a tsz-mozgalom 1957 közepétől 1958 végéig alig mutat