Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán

db WO 3500 3000 2500 ZOOQ Í50Ü moo 500 máj. jún. jc/l. aug. szzpt.okt nov. dzc. jan. febr. A.2 7559-60. szigeti szarvasmarhahajtás szezongörbéje. A szigeti szarvasmarhahajtás főidényc 1559-ben (az 1560. január-februári adatokkal itt nincs mit kezdenünk) tehát júniusra (kiemelkedően magas értékkel) illetve szeptember-októberre (lényegesen kisebb csúcsokkal) esett. Hogy ez a megoszlás más évekre is érvényes-e, a kutatások jelenlegi állásánál nem dönthető el végérvényesen. Egy 1560. szeptemberi szenyéri adat sejtetni engedi viszont, hogy a szeptember hónap a következő évben, s feltehetőleg más években is, rendkívül magas mennyiségekkel szerepelhetett. A szenyéri tiszttartó jelentése szerint ugyanis a kálmáncsehi kereskedők mindössze két nap leforgása alatt több mint 2400 marhát hajtottak a várnál déli irányba/

1

'

1 Szenyér ugyan nem a Szigetet is érintő pécs-radkersburgi útvonal mentén feküdt, itt mégis felhasználhatónak véljük ezt az adatot, hiszen a marhahajtás szezonalitását feltehetőleg mindhárom dél-dunántúli úton ugyanazok a tényezők befolyásolták. A Káldy-Nagy Gyula által közreadott váci török vámnaplókból ismerjük a Vácon keresztül nyugat-északnyugati irányban haladó marhahajtás havonkénti megoszlását is/

,;> A megoszlás itt is kétcsúcsú görbét mutat, természetesen lényegesen nagyobb abszolút értékekkel, mint Szigeten. Csakhogy a kiemelkedő hónapok nem azonosak: emitt a július és október hónapok vezetnek. Ebben az eltérésben csak az a meglepő és pillanatnyilag nehezen magyarázható, hogy a tenyésztőterülethez mégis csak közelebb fekvő Vácott mutatkozik a késés, és. nem pedig, a távolabb elhelyezkedő Szigeten.