Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

Tiak megvalósításába. Célja tartományúri hatalom létesítése volt. Nem tartjuk valószínűnek - noha van ilyen nézet is -, hogy Magyarország koronájára tört volna, ebben az esetben birtokpolitikája nem korlátozódott volna az ország nyugati felére. Ügy látszik, hogy az 1440-es években Székesfehérvár központtal egy Dunántúl-Kelet-Szlavónia tartomány kialakítására tört, hogy Hunyadi és Ciliéi halála után egy reálisabb célt tűzzön ki, inkább a magyar korona délszláv lakosságú tartományai megszerzésérc gondolt. Ez - hacsak néhány évre is - sikerült, Bosznia királya lett. Somogy megye földrajzi fekvése, gazdag és erős nemességével, mind a negyvenes években, mind 1457 után központi helyet foglalt el politikájában, birtoklása nélkül nem nyílt volna lehetősége mind kormányzati funkciói alapján élvezett hatalma, mind birtokai (a nyitraiak kivételével) egységes kifejtésére. Itteni familiárisainak ezért jutott jelentős szerep az Újlaki-birodalom igazgatásában. Mindez megmagyarázza azt, hogy miért nem sikerült Mátyásnak megtörni Újlaki és a hozzá hasonló bárók hatalmát. Milyen lehetősége volt az uralkodónak egyáltalán a bárókkal szemben eljárni. A csak különleges esetekben érvényesíthető birtokclkobzást nem tekintve a legerősebb fegyver a méltóságtól való mesfosztás volt. A király valóban élhetett és nem egyszer élt is ezzel a jogával.

190 Hogy ez az érintett bárók befolyásának csökkenését, hatalmuk meggyengülését hozta magával, azt mutatják fenti adataink is; akár azért, mert a méltóságviselő báró meghalt, és csak kiskorú gyermek maradt utána, akár azért, mert kegyvesztett lett, méltóságától való megfosztása után családját számos familiárisa otthagyta. A korabeli magyarországi nagybirtok bármilyen hatalmas jövedelemmel rendelkezett, minél több birtoka volt valakinek, jövedelmének annál nagyobb százalékát emésztette fel kiadása, az állami jövedelmek törvényes és nem törvényes eltulajdonítására annál nagyobb szüksége volt.

191 Ezért méltóságvesztett bárónál familiárisai is kevesebbet kereshettek. Látszólag tehát a király könnyen segíthetett azon a veszélyen, amit a bárók túlsúlya jelentett, megbízható kisnemescket nevezhetett volna ki a bárói méltóságviselők helyére. A baj ott volt, hogy épp a nagybirtokosokkal szemben az állam akaratát csak hasonló hatalmú királyi tisztviselő hajthatta végre. Ezért, noha ilyen kísérletekre több ízben sor került,

192 Mátyás maga is birtokadományozásokkal igyekezett az általa felemelt bárók hatalmát a régiekhez közelíteni.

19,3 Maradt egy másik módszer, a bárók gyakori áthelyezése, és egy tisztségre egyszerre több személy kinevezése, akik egymást ellenőrizhették és semlegesíthették.

19

'

1 A hivatalviselő személyek közötti taktikázás mellett Mátyás kísérletet tett strukturális változtatásokra is. Itt a meginduló rendi fejlődést támogató intézkedéseire gondolunk: a bárók dominálta királyi tanáccsal szemben az országgyűlés hatáskörének kiépítésérc, a megyék tekintélyének növelésére.

19

' A baj csak ott volt, hogy a megyebeli vezető középnemesi családok legtöbbjében épp a legmozgékonyabb férfiak familiárisként le voltak kötve valamelyik báró szolgálatában. És bár a jobbágyok megmozdulásától való félelem is hozzájárult a rendi szervezkedésekhez,

191

' ebből más is következett: a várbirtokokkal rendelkező feudális úrhoz való kötődés a köznemesek számára védelmet nyújtott jobbágyaikkal szemben. Természetesen a föld és a jobbágyok feletti uralom igénye sok vonatkozásban szembe állította a bárókat a középbirtokos nemességgel,

19

' de a fennt jelzett okok miatt a király ezt kihasználva sem tudott szakítani a bárói rendszerrel.