Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
A begyűjtött kérdőívek és kódlapok lyukkártyás gépi feldolgozását a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Pécsi Adatfeldolgozó Központja végezte az általunk készített tervek alapján. A feldolgozás szempontjai a következők voltak: a) területi (községenkénti és téeszenkénti); b) demográfiai változók szerinti; c) téeszhez és; d) valláshoz való viszony szerinti bontás. Végül e) kumulatív-rendszerű magatartás-skálák képzése. - A termelőszövetkezet tagsága számától függően 100 ill. 50%-os reprezentációra törekedtünk. A 4173 értékelhető kérdőív a felmért téeszek össztagságának valamivel több mint 5070-át reprezentálják, míg a megye tagságának több mint 5%-át. A mintavételi eljárás lényeges torzítást nem eredményezett, ugyanis ha olyan statisztikai változókkal vetjük egybe, mint a férfiak-nők, a nyugdíjasok-nem nyugdíjasok aránya, valamint a kor és kereset szerinti megoszlás, akkor felvételünk 92-ioo <l /o (!)-ban reprezentálja Somogy téesz-tagságát. Ennek alapján merjük remélni, hogy ugyanilyen arányban reprezentatív az állásfogalások, vélemények, végső soron a tudati-ideológiai viszonyok vonatkozásában is. 110. Jelentős azok száma, akik más - tehát mezőgazdaságon kívüli - munkahelyet választanának (481 fő - n,6° 0). Majdnem 13% (536 fő) volt az, aki nem tudta eldönteni (még pontosabban :,,Nem tudom"-mal válaszolt), s mindössze 31 főnek a válasza volt értékelhetetlen (1" 0 alatt). 111. Az alacsonyabb és magasabb műveltségi szinten állók átlagtól eltérő arányának okát abban látjuk, hogy a ,,4 osztály alattiaknak" - reálisan - nem sok más lehetősége van (s ezek a legidősebb korosztályokból kerülnek ki, ezért is itt a legalacsonyabb a más munkahely felé való orientálódás: 7,5",0). m 'g a szakmunkások (és érettségizett tagok) - akiknek legnagyobb lenne a reális lehetősége (érettségijük birtokában) másutt kezdeni még egyszer az életet (amit mutat a más munkahely fele való orientálódás majdnem 18%-os aránya is) - részben az előbbiekből következően, részben magasabb részesedésük mértéke következtében inkább megtalálják számításukat a téeszben (amit mutat nemcsak közel 70" g-os téesz-választásuk, de az is, hogy mindössze 5", o-uk választaná az egyénit), mint - a műveltségi szint alapján - a középső kategóriát jelentő 5-8 osztályt végzettek. 112. Hasonló megoszlást mutat az egyénihez való viszony: a legkorábbi, az 1956 előtt belépett termelőszövetkezeti tagok 6,9%-a részesítené előnyben, míg a nagy felfejlesztések idején belépettek több mint tizede (io,2 (1 Q). Logikus, hogy az egyéni felé való orientálódás ismét csökken az utóbbi években belépetteknél: 7,2% (bár nekik volt a legszélesebbkörű választási lehetőségük, mégis közülük kerül ki a legtöbb mezőgazdasági foglalkozás felé orientálódó: itt 19,3/01 szemben az 1962 előtt belépettek 8,8 0 'o-ával, vagy az 1956 előtt belépők 4,5"o-ával!). 113. S ezzel teljesen adekvát: mezőgazdaságon kívüli munkahelyet a volt 15 kh felettiek csak 7,4, a 7-15 kh. közötti birtokosok 8,4, a volt 1-5 holdas szegényparasztok 9,7%-a választaná szívesebben, míg a földnélküli belépettek iS,i%-a (az összes, földdel belépetteknek csak 8%-a!). 114. Ami abból fakad, hogy míg a párttagok a termelőszövetkezeti átlag szintjén választanának mezőgazdaságon kívüli munka helyet, addig a KISZ-tagoknak 23,7%-a! 115. Van viszont különbség az egyénihez való viszonyulás vonatkozásában: kétszer gyakoribb az istenben hivők egyéni felé való orientálódása, mint az istenben nem hívőké (előbbiek 9,9, utóbbiak csak 5%-a). 116. Felvételünk során megvizsgáltuk a tagság 30 éven felüli korosztályait abból a szempontból, hogy az egyes korosztályokon belül hány százalék nyilatkozott úgy a felvételkor, hogy a termelőszövetkezetek szervezésének idején is szükségesnek látta a termelőszövetkezetek megalakítását. Azt látjuk, hogy az így számításba vett 30 éven felüli korosztályoknak 57°, y-a mondja akkori, téesz-szervezések idejekori önmagáról, ma, hogy akkor szükségesnek látta a téeszek megalakítását. Az egyes korcsoportokon belül az arány a fenti (az 57) százalék körül van: a 30-39 év közöttiek 59,9%-a, a 40-50 év közöttiek 56,6%-a, az 51-60 év közöttiek 57,8%-a, a 60 éven felülieknek pedig 56,3%-a látta szükségesnek a szervezésekkor a termelőszövetkezetek megalakítását. Érdemes összevetni a fentieket arra a kérdésre adott válaszok trendjével, hogy mai szemmel szükségesnek látja-e a termelőszövetkezetek megalakítását, a 30 éven felüliek 81,8%-a igennel válaszolt. Az egyes korcsoportokon belüli arány teljesen párhuzamosan fut a fenti értékekkel: itt is a 30-39 év közöttiek százalékaránya a legmagasabb: 85,6. A 40-50 év közöttieké - csakúgy mint a fenti kérdésnél - 82%, az 51-60 év közöttiek arányszáma a legalacsonyabb (csakúgy mint a fenti kérdésre adott válasz esetén): 79,6%.
