Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
102. Ezen alapvető helyes határozat a végrehajtás folyamán - egyes helyeken - torzulást szenvedett: ,,A téeszek . . . vezetőségének összetételében figyelemre méltó változás tapasztalható az utóbbi két-három évben. A volt középparasztok a vezető tisztségek többségét ma már kezükben tartják. Ezt bizonyítják a vizsgált községek és a folytatott beszélgetések. A csurgói járásban 20 tsz-clnök közül 16 volt középparaszt. Somogyudvarhelyen 142 volt szegényparaszt és 44 volt középparaszt van a téeszben. Ennek ellenére a 18 fős vezetőségben egyetlen szegényparaszt sincs. Tapsonyban a község lakosságának 20%-a jómódú volt középparaszt. A falu gazdasági vezetését azonban ők tartják a kezükben. Gamáson is csak 5 szegényparasztot találunk a vezetőségben. Szembetűnő ugyanakkor, hogy a téesz-ellcnőrző bizottságokban és a pártszervezetekben inkább a volt szegény- és kisparasztok csoportosulnak. A „népszerűtlen" feladatokat ők oldják meg. Középparaszti vezetés gyakran magával vonja azt a körülményt hogy nincs a téesz-vezetőségekben párttag." MSZMP Sm. Biz. Arch. Falusi osztályviszonyok Somogyban 1965. 103. MSZMP Sm. Biz. Arch. 25. 1. Az egységes . . . Somogy megyében. 1962. szeptember 6. 19-21. old. 104. A volt rétegek szerinti elkülönülésnek csaknem minden esetben szervezeti formája is van: a brigádszervezet. Bár ezt a termelőszövetkezetek vezetői nem engedélyezhetik, mégis létező; éppen azért, mert a korábbi vagyoni helyzet alapján történt elkülönülés utcák, falurészek szerint történt - a brigádokat pedig az esetek legtöbbjében eszerint szervezték. Még az átszervezés után is előfordult, hogy volt középparasztok nem akartak együtt dologzni volt cselédekkel (Andocson, Marcaliban). Szervezeti elkülönülésnek másik formája az, amikor egy községben több termelőszövetkezetet hoznak létre. Ez általános volt az ötvenes évek elején, azonban még az átszervezés alatt is volt erre törekvés (pl. Nagybajomban két. Pusztakovácsiban négy, Niklán három, Lábodon ugyancsak 2 csoportot hoztak létre). Lásd: Az egységes ... a marcali járásban. 11. oki. Az egységes ... a nagyatádi járásban. 6. old. és Az egységes ... a kaposvári járásban. 7-9. old. ios. Kétségtelen, hogy az egységes paraszti osztály kialakulási folyamatát elősegítő erők a dominánsak. A felsorolt negatív tendenciák mellett találkozunk olyan tényezőkkel, amelyek elsősorban a párt politikájától való jobb-, ill. baloldali elhajlásban mutatkoznak meg, s ezek elsősorban a párttagok és egyes vezetők körében öltenek nagyobb méreteket, így mindenekelőtt az, hogy „egyesek szerint a técsz-demokrácia gyakorlására a téeszparasztság még nem érett meg. Helytelenítik a középparasztok túlzott előtérbe állítását. Egyes emberek az osztályharc feladását látják abban, hogy nem a lenini hármas jelszó alapján állunk, hanem az egységes paraszti osztály kialakításához szükséges politikát helyezzük előtérbe ... A téesz-demokrácia mai értelmezése akadályozza az előrehaladást. A közös vagyon fokozatosabb gyarapítása az egyéni érdekkel nem találkozik, ezért azt a közgyűlésen nem vagy csak formálisan szavazza meg. Kötelességérzet még nincs benne, jogformálás annál nagyobb." Emellett megtalálhatók az olyan jelenségek is, hogy „egyes vezetők visszaélnek a tagok bizalmával . . . Egyes szakemberek fizetése nincs arányban a végzett munkájukkal. Emiatt még ma is gyakran találkozunk szakember- és iroda-ellenes hangulattal. Ezt a hangulatot sajnos erősíti az a körülmény is, hogy a téesz-alkalmazottak száma aránylag" magas. Falusi osztály viszonyok Somogyban, 1965. 9-10. old. 106. MSZMP Sm. Biz. Arch. 25-1. Az egységes . . . Somogy megyében. Lásd még: MSZMP hat. és dok. 1956-1962. 536. old. 107. Ennek szükségességére már egy fél évtizeddel korábbi tanulmányunkban is rámutattunk (Közösségi gondolkodás útján. Néhány gondolat a termelőszövetkezeti parasztság tudati változásáról. Világosság, 1967. 5. sz.), s aktualitását a most elvégzett felmérésünk is igazolta. 108. Hiszen a termelőszövetkezet nemcsak gazdálkodási forma, hanem emberi közösség is. „A közösben végzett munka az egymás iránti felelősség, az egymással való törődés, az egymásról való gondoskodás, az önzetlenség, a másokon való segítés nemes emberi jellemvonásai most alakulnak ki. Az egyéni gazdálkodás, a magántulajdon szülte kapitalista farkastörvényt mindinkább kiszorítja a szocialistává váló parasztember új erkölcse. A termelőszövetkezeti gazdálkodás tehát kialakítja a falu új erkölcsi arculatát." MSZMP Sm. Biz. Arch. Az egységes . . . Somogy megyében. 109. 1971 tavaszán - a megye 18 termelőszövetkezetében (és az ezeket alkotó 36 községben) - végzett kérdőíves szociológiai felvételünk során 4173 értékelhető kérdőívet kaptunk (amelyek kitöltését és kódolását előzetesen kiképzett megyei kérdőbiztosok végezték).
