Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

tatottra jutó évi részesedés (és munkabér) pedig 14 697, ill. 25 816 Ft (a kaposvári técsznél sok lényegesen gyengébb is volt a megyében: pl. a fonyódi járás téeszeiben az egy foglalkoztatottra jutó évi részesedés (és munkabér) 11 579 Ft volt, szemben a siófoki téesz 25 816 forintjával!). Somogy megye statisztikai évkönyve 1970. Kvár, 1971. Ugyanakkor a Barcsi Vörös Csillag téeszben a tagok évi részesedése meghaladta a 35 000 Ft-ot, ami háromszor nagyobb jövedelmet jelent, mint a fonyódi járás téeszcinek átlaga (nem is szólva c járás leggyengébb téeszeiről): jóllehet nem volt alacsony az egy dolgozó tagra jutó munkaórák száma a fonyódi járás téeszeiben: majdnem kétharmaddal (64,670kal) meghaladta pl. a barcsi járás téeszeiben az egy dolgozó tagra jutó átlagot. „Nehezíti a gazdasági egység megteremtését az olyan nagyfokú eltérés, amely jelenleg fennáll pl. az egy tagra jutó részesedésben: 1970-ben az egy tagra jutó átlagos részesedés a marcali járásban 13 980 Ft volt. Ettől jelentős mértékben eltért lefelé pl. Tapsony n 400 és felfelé Kéthcly 26200 Ft-os egy tagra jutó részesedésével..." MSZMP Sm. Biz. Arch. Az egységes ... a marcali járásban. 19. old. 99. Negatív jelenség, hogy a termelőszövetkezeteken belül új rétegképző elemként jelenik meg a szerzett és szerezhető munkaegységekből származó jövcdelembcli különbség. A beszámoló a nagyberkiben lefolytatott vizsgálatot idézi. „Az állattenyésztésben dolgozók átlagos teljesítménye a múlt évben 575 munkaegység volt. A gépkezelők átlagosan 462, a fogatosok 357, míg a növénytermesztési dolgozók mindössze 245 munkaegységet értek el. Ez a munkakörönként! differenciálódás az állattenyésztő és a növénytermesztő közösből származó jövedelmében csak 20 forintos munkaegység értékkel számolva 6600 forintot tesz ki." MSZMP Sm. Biz. Arch. Az egységes. . . Somogy megyében. 27-28. old. 100. Mindezeken túl számolnunk kell olyan tényezőkkel, mint a földjáradék, valamint a termelőszövetkezetekbe való belépés előtti vagyoni helyzet. Bár igaz az, hogy a termelőszövetkezetben az anyagi javakat kollektív összefogással állítják elő, és a szocialista elosztási elveknek megfelelően mindenki végzett munkájának arányában részesül azokból. Ha megnézzük az átszervezés utáni viszonyokat Somogyban, akkor azt látjuk, hogy pl. 1961-ben a zárszámadások mérlegbeszámolója szerint a közösből származó jövedelem 94,7%-át a végzett munka alapján osztották el. E két tényező jelentős mértékben meghatározott (mindenekelőtt az egy munkaegységre jutó jövedelem nagyságától). Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az egy dolgozó tagra jutó részesedés havi 500 forint alatt van (1963-ban az összes dolgozó tagok 48,3° 0-ának volt a közös gazdaságból származó részesedése ez alatt), egy középparaszti családra jutó 4-5 ezer forintos földjáradék ioo" |)-kal nagyobb jövedelmet biztosít ilyen nagyságú földterülettel belépett családok számára, mint a földnélküliek közösből származó összes jövedelme. Ugyanakkor a havi 1000 forint felett részesedők (ugyanekkor a megye összes dolgozó tagjainak 22,4" ()-a részesedett havi 1000 forint felett) jövedelmének ugyanezen értékű földjáradék csak kevesebb, mint egynegyedét jelenti. A múlt maradványakénti elkülönülést jelenti még az az egyéni korból származó különbség, ami a korábbi anyagi megalapozottságból adódik: a középparaszti porta anyagilag sokkal megalapozottabb háztáji gazdaság kereteit nyújtja, mint akár egy 1945-ben földhöz juttatotté, különösen pedig egy - a téeszbe minden föld nélkül belépő - agrárproletáré. Itt nemcsak arról van szó, hogy a módosabb paraszti rétegek portái nagyobb beltelekkcl rendelkeznek (amelyeket közös művelés alá nem lehet vonni, tehát mint háztáji jön számításba), hanem a házkörüli gazdaság felszereltsége (gazdasági épületekkel, stb-vel való ellátottság), valamint - a magunk részéről ennek legalább olyan jelentőséget tulajdonítunk, mint az előzőeknek - az állattartásban és - hizlalásban való jártasság és hozzáértés (amire a háztáji gazdaságok elsősorban adnak lehetőséget). „Tapasztalataink szerint a volt módosabb paraszt háztájiból származó jövedelme lényegesen magasabb, mint a volt szegényparaszté. Ennek alátámasztására hozunk fel példát Nagyberkiből: két paraszti család (volt középparaszt és volt nincstelen) jövedelmének összetételét vizsgáltuk. A két család munkaereje azonos, mindkét családból hárman dolgoznak rendszeresen a téeszben. A középparaszti család munkaegységből származó jövedelme: 14 280 forint, földjáradékból 1541 forint. A volt nincstelen család munkaegységből származó jövedelme 14 028 forint, a földjáradékból 1550 forintot kapott (juttatott föld), összesen tehát, hasonlóan a volt középparaszt családhoz, a közösből származó jövedelme 15 600 Ft volt. A háztájiból (állattartásból, szőlőből) származó jövedelem a középparaszti családnál 32 500 forint, míg a volt szegényparasztnál 6500 forint volt." MSZMP Sm. Biz. Arch. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának helyzete Somogy megyében. 1962. szeptember 6-i PB-ülés. Beszámoló jelentés. 101. Mezőgazdasági Adattár II. köt. Bp. 1965. 399. old.