Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

gyát (a felhasznált műtrágya mennyisége mintegy ötszörösére emelkedett a téeszekben). Mezőgazdasági Adattár 1960-1969. Kvár, 1970., és Somogy megye statisztikai évkönyve 1970. Kvár, 1971. 87. Az átszervezés évei alatt a megyében a havi átlagos részesedés 485 Ft volt, 1962 és 1963-ban már meghaladta a 780, 1970-ben pedig az 1400 Ft-ot. Nemcsak abszolút értelemben jelentős ez az emelkedés, dc relatíve - a többi népgazdasági ágban dolgozók béréhez - is: míg 1960-ban alig harmada volt a megye téesz-tagjainak részesedése a megye szocialista iparában dolgozók bérének, addig 1970-ben már 84° (r

a. Mezőgazdasági Adattár 1960-1969. Kvár, 1970., és Somogy megye statisztikai évkönyve 1970. Kvár. 1971. 88. A munkásosztály szövetségi politikája attól függően változik, hogy a szövetség milyen közvetlen célok elérésérc irányul. A szövetségi politika csak akkor helyes, ha az adott helyzet konkrét elemzéséből indul ki, reális célokat állít a munkásosztály és szövetségesei elé, olyan feladatokat tűz napirendre, amelyek megvalósítását az adott szövetség képes realizálni. 89. Révai József: Marxizmus és népiesség. Válogatott történelmi írások II. köt. 1966.; Tanulmányok a mai faluról. Bp., 1964.; Csizmadia-Nagy-Zsarnóczai: Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulása. Bp. 1966. 90. Attól az időtől, amikor a kapitalista viszonyok kialakulása a feudalizmus méhében megkezdődik; a parasztság nem egységes osztály többé. A kapitalizmus fejlődésével a differenciálódás tovább tart. 1935-ben a megye összterületének 36° ()-a volt a 20 kat. holdnál kisebb földterülettel rendelkező parasztok tulajdonában, ezzel szemben az 50 holdnál nagyobb birtokosok tartották kezükben a megye összterületének 53° Q-át. A forradalmi földreform tovább egalizálta a földbirtokviszonyokat: ez megmutatkozik egyrészt abban, hogy a felszabadulás előtti 48%-rÓl 77%-ra emelkedett a parasztság tulajdonában (és használatában) álló földterület mennyisége, másrészt pedig abban, hogy a paraszti tulajdonba került mintegy 808 ezer kat. holdból majdnem 620 ezer a 20 kat. holdnál kisebb birtokú parasztság tulajdonává vált, azaz jő^/o-ról 60%-ra növekedett részesedésük (míg az 50 holdon felülieké 53° 0-róI jóval 2% alá csökkent). 91. Miután a munkás-paraszt szöveetség politikájában mindkét oldal egyaránt fontos: nemcsak a munkásságnak a parasztság irányába folytatott politikája, hanem a parasztságnak a (munkásosztály vezetésével megvalósuló) társadalmi célok realizálásához való hozzáállása is rendkívül lényeges. 92. ,,A gazdaságpolitika további hibás végrehajtása, a begyűjtési rendszer túlhajszolása, az egyes középparasztok kuláklistára való vétele tovább gyengítette a munkás-paraszt szövetséget, kiélezte a politikai helyzetet ... A termésátlagok ennek hatására is csökkentek, több termelőszövetkezetben az egyénileg gazdálkodó parasztok termésátlagai alá kerültek. Az egyéni gazdák körében egyre nagyobb begyűjtési hátralékok halmozódtak fel, ami tovább rontotta az amúgy sem kedvező politikai légkört." MSZMP Sm. Biz. Arch. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának folyamata és jelenlegi helyzete a marcali járásban. 9. old. 93. .,Az első években a termelőszövetkezetek tagjainak nagyon alacsony jövedelmet tudtak biztosítani, ennek következtében, és más okok miatt is, tömegcsen hagyták el (elsősorban a fiatalok) a járást és vállaltak más munkát az iparban. A falut elhagyó, de a hét végén és ünnepeken hazajáró „ingázók" keresetükkel kérkedve rontották a szövetkezetekben a dologzók hangulatát." Uo. Az egységes ... a marcali járásban. 13. old. 94. A tagosítások alkalmával kapott csereterületek helyett. 95. A megye mezőgazdasági keresőinek kb. iS" o-a volt téesz-tag 1956 közepén (akiknek majdnem 9570-a kilépett 1956 végén). 96. Arról nem is szólva, hogy az „egyénileg gazdálkodó parasztok - megszabadulva a begyűjtés terheitől és más egyéb eltorzulásoktól - ezen éveket az egyéni gazdálkodás legjobb éveinek tekintik. A korábban említett vagyoni differenciálódás felerősödött és a parasztság többsége elérte a középparaszti életnívót" - állapítja meg egy 1965-ös VBjelentés. MSZMP Sm. Biz. Arch. 97. Adatokat lásd: Somogy megye fontosabb statisztikai adatai 1959. Kvár. i960. 162-204 és 114-116. old. 98. Még 1965-ben is a megye téesz-tagságának több mint negyede (27,6°/(f-a) e téeszekben dolgozott. Itt az egy tagra jutó jövedelem sem érte el az évi 6500 Ft-ot (addig, amíg a barcsi Vörös Csillagban meghaladta a 25 000 Ft-ot). MSZMP Sm. Biz. Arch. A falusi osztályviszonyok Somogyban 1965. Míg a kaposvári téeszben az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1970-ben 15 372 Ft volt, addig a siófoki téeszben 25 269 Ft, az egy foglalkoz-