Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

ismeretesen dolgoznom. Sok téesz-tag kijelenti: nem fogom ennek és ennek a földjeit megművelni! Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel lépten-nyomon találkozunk." MSZMP Sm. Biz. Arch. Téesz-mozgalom fejlődése 1956-1962. dosszié. 76. Ez is oka volt annak, hogy az átszervezés befejezését követő fél évtizedben alig csökkent a gazdaságilag gyenge és veszteségesen gazdálkodó nagyüzemek aránya (1962 és 1966 között átlagosan az összes téeszek több mint negyede e kategóriába tartozott). MSZMP Sm. Biz. Arch. Téeszmozgalom fejlődése 1965-1970. dosszié. Sőt, 1970-re is nagyon feszítő marad a probléma: „A megyében jelenleg 30 a tartósan és 5 az ideiglenesen kedvezőtlen adottságú üzemek aránya. További 8 téesz egy-egy üzemegysége kedvezőtlen adottságú ... az itt dolgozó tagok aránya 23,5% (a megye össztagságának)." Az MSZMP Sm. Biz. jelentése az 1966. évi . . . feladatokról. Kvár, 1971. 46. old. 77. A megyén belül állami vállalatokat, intézményeket is köteleztek arra, hogy a termelőszövetkezeti szervezés elől eltávozottakat visszaküldjék: azonban ez az adminisztratív eszköz nem vált be, mert azok, akik visszatértek „sem kezdtek cl dolgozni . . . már csak dacból sem, hanem alkalmi munkát vállalnak, vagy megkísérlik újra másutt elhelyezkedni . . ." MSZMP Sm. Biz. Arch. Téesz-mozgalom fejlődése 1956-1962. dosszié. „Ez még 1967-ben is problémát okozott, különösen a gyenge téeszek vonatkozásában . . ." MSZMP Sm. Biz. Arch. Téesz-mozgalom fejlődése 1965-1970. dosszié. 78. Ennek oka mindenekelőtt: a parasztság bizalma a termelőszövetkezetekben. Ezt a szocialista nagyüzemek gazdasági megerősödésén, az új nyugdíjtörvényen és egyén szociális juttatások bevezetésén túl az is elősegítette, hogy bevezették a biztosított munkaegységfizetést (amelynek 80%-át az állam garantálta) : s ez - mint táblázatunk II 'a részéből látható - azt jelentette, hogy fél évtized alatt a megyében a részesedés csaknem duplájára nőtt. A gazdaságirányítás mechanizmusának reformjával együtt ezek olyan változást eredményeztek a termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeiben, hogy joggal nevezhetjük ezt a szakaszt a „második nagy fordulat" időszakának. 79. MSZMP Sm. Biz. Arch. Téesz-mozgalom fejlődése 1962-1965. dosszié. 80. Még 1966-ban is a kilépők száma meghaladta a belépőkét (bár ekkor és a következő két évben is, a ki- és belépők száma nagyjában kiegyenlítődött. „A szocialista termelési viszonyok . . . mozgalmában." MSZMP Sm. Biz. Arch. Téeszmozgalom fejlődése 1962-1965. dosszié. 81. Somogy megye statisztikai évkönyve, 1969. Kvár., 1970. 154. old. Somogy megye statisztikai évkönyve, 1970. Kvár., 1971. 145. old. 82. Jellemző példaként erre megemlítjük a közös gazdaságok épületekkel és férőhelyekkel való ellátottságát. Somogy megye fontosabb statisztikai adatai, 1961. Kvár., 1962. 153. old. 83. Egy évtized alatt (1961-1970) az i kat. hold termőterületre jutó halmozatlan termelési érték csaknem a duplájára (1977 Ft-ról 3820 Ft-ra) emelkedett, a halmozott pedig több mint kétszeresére nőtt. A gazdálkodás eredményességére mutató egyéb adatok is hasonló fejlődést mutatnak. Lásd: Mezőgazdasági Adattár, 1960-1969. Kvár, 1970. 78-80. old., és Somogy megye statisztikai évkönyve, 1970. Kvár., 1971. 150. old. 84. Néhány vonatkozásban - lásd a 2. sz. táblázatot. 85. A téeszek közös gazdaságaiban a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó számosállatállomány pl. 1968-1970-es évek átlagában - 1957 és 1959 átlagához viszonyítva csaknem duplájára (97,5%-kal), ugyanígy pl. az egy tehénre jutó évi tejhozam az átszervezés évei alatti 1830 literről 1968/1970 átlagában mintegy 500 literrel, 2330 literre nőtt. Adatokat lásd: Mezőgazdasági Adattár 1960-1969. Kvár, 1970., valamint Somogy megye fontosabb statisztikai adatai. (1956-1964), ill. Somogy megye statisztikai évkönyve (1965-től) című kiadványokat. 86. Ezt dokumentálja többek közt az is, hogy az 1 traktoregységre eső szántó mennyisége tíz év alatt 280 holdról 71 holdra csökkent, továbbá a főbb betakarítási munkák gépesítettségének szintje is: 1960-ban a gabona alig harmadát, a burgonya-, ill. cukorrépaszedés kevesebb mint felét, ill. hatodát végezték géppel, az évtized végére a gabonaaratás majdnem 100, a burgonya-, ill. cukorrépaszedés 93, ill. 71%-át gépesítették (a gépi kukoricatörés 1960-ban lényegében ismeretlen volt a megyében, az évtized végére az elvetett terület negyedén gépi kukoricatörés folyt.) A jobb talaj- és betakarítási munkák mellett a hozamok növelése szempontjából rendkívül fontos a növénytermesztésben a műtrágya és növényvédőszerek használata. Bár 1961-ben az összes szántó több mint 60%-a kapott műtrágyát, a holdanként jutó mennyiség azonban mindössze 118 kg volt. míg 1970-ben lényegében a szántó egésze (94%-a) kapott - holdanként 381 kg - mutrá-