Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
pedig 225 forint volt; így - 10 mázsás termésátlaggal számolva - 1 kat. hold kenyérgabona 360 forint jövedelmet biztosított. Nem kell indokolni, hogy ez rendkívül kevés, s miután a megyében a téeszek ekkor több mint 114 ezer holdon (az egész szántóterület több mint 30%-án) termeltek kenyérgabonát, ez 41 millió forint jövedelmet biztosított mindössze. A felvásárlási árak és a termelési költségek ellentmondása még élesebben mutatkozik meg a másik fő ágazat, az állattenyésztés esetében. Egy liter tej előállítása a téeszekben 3,51 forint körül alakult, ugyanakkor felvásárlási ára 3,1 forint volt (literenként tehát 0,41 forint a ráfizetés): az ekkor termelt tej mennyiségét figyelembevéve. ez közel 16 millió Ft veszteséget jelentett. Ugyanezt tapasztaljuk a szarvasmarha hizlalásnál: itt kilogramonként körülbelül 2 forinttal kevesebb volt a felvásárlási ár az önköltségnél, amely az értékesített hízómarhák esetében több mint 15 millió forint ráfizetést jelent (ezek után érthető, hogy a megye téeszeiben realizált bruttó jövedelem mindössze 7%-a származott az állattenyésztésből akkor, amikor a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok esetében ez a fő ágazat adja a jövedelem 55-60%-át). Ha összevetjük azzal a minimális jövedelemmel, amit a szántó közel egyharmada a gabonatermesztés révén biztosított, azt látjuk, hogy a növénytermesztés fő ágazata (a kenyérgabona-termesztés) és az állattenyésztés fő ágazata (a szarvasmarha-tenyésztés) összesen 10 millió forint nyereséget eredményezett (41 millió nyereség a kenyérgabonánál és 31 millió veszteség a szarvasmarha-tenyésztésnél). Somogy megye fontosabb statisztikai adatai 1958. Kvár, 1959., Somogy megye fontosabb statisztikai adatai 1959. Kvár, i960. 1958-ban a párt vezető szerveiben voltak olyan elképzelések, hogy az egy kat. holdra jutó eszközállományt 1965-re mintegy 8900 Ft-ra kell emelni (Orbán Sándor: Két indulás, két eredmény . . . Párttörténeti Közlemények 1970. I. sz. 140. old.). A valósábgan 1965 66-ra ezen érték felét sem sikerült elérni: 1966-ban az egy kat. holdra jutó állóeszközállomány alig 40 0 o-kal haladta meg az 1958-as szintet: 4435 forintot tett ki (Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv Bp., 1971. 264. old.). Somogy megye statisztikai évkönyve 1967. Kvár, 1968. 74. és 128. old. Somogy megye statisztikai évkönyve 1970. Kvár. 1971. 90. és 150. old. Dc még mindig messze elmaradt - az 1965-rc - kívánttól. MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. 269/270. old. MSZMP Sm. Biz. Arch. A téesz-mozgalom fejlődése 1956-1962. d. A pártszervezetek munkájának hatékonyságát több tényező gátolta, így mindenekelőtt a párttitkárok és vezetőségi tagok alacsony szintű marxista felkészültsége és általános műveltsége, amelyek nem voltak összhangban a megnövekedett feladatokkal. „Az élet üteme, a megnövekedett feladatok, azok mennyisége és bonyolultsága gyorsabban jelentkezik, mint ahogy áttekinteni és megoldani képesek volnának" közülük igen sokan. A párttitkárok és vezetőségi tagok - bár látják az egyes jelenségeket - ezeket azonban elemezni, ezekből következtetéseket levonni nem tudnak . . . Az élet felvetette követelményektől még inkább elmarad a párttagok politikai felkészültsége és általános műveltsége" (az átszervezés évei alatt - mint említettük - a téesz-párttagság körülbelül háromnegyede nem végezte cl az általános iskola 8 osztályát; 1971-ben ez az arány 40% alá esett vissza). Falusi vezetők tanfolyama. Kvár, 1972. 21. old. Bármilyen elmaradott viszonyokat is tükröznek e számok, még kedvezőtlenebbek voltak a kulturális viszonyok a megye técsz-tagságán (ill. mezőgazdasági keresőin) belül: a téesz-tagság 2,4 (a mezőgazdasági keresők 3,3", o-a volt analfabéta 1960-ban, míg 5 osztálynál kevesebbet járt 20,7 (21%). 8 általános vagy ennél magasabb iskolai végzettsége volt a téesz-tagok 6,8 (a mezőgazdasági keresők 14,3) %-ának. Ehhez viszonyítva „jónak" mondható a téesz-vezetők (elnök, agronómus, könyvelő, brigádvezető) műveltségi szintje: 1960ban 8 általánost vagy ennél többet végzett a vezetők 37Adatokat lásd: Az i960, évi népszámlálás. 3. k. Somogy megye személyi és családi adatai. Bp., 1962. 30. és 181. old. Lásd még: A három hónapra kiküldött elvtársak jelentéseinek összefoglaló feljegyzése a megyei párt vb tagjai számára. MSZMP Sm. Biz. Arch. Téesz-mozgalom fejlődése 1956-1962. dosszié. Igaztalanok lennénk, ha legalább egy megjegyzés erejéig nem utalnánk arra, hogy az elnökökké, egyéb vezetőkké vált tagok túlnyomó része parasztember volt, akiknek életismeretükön, föld- és munkaszeretetükön, az ügy érdekében hozott áldozatvállalásaikon, tenniakarásukon kívül valóban más diplomájuk nem volt. Az ő hősies erőfeszítésük cl nem hanyagolható szerepet játszott abban, hogy szocialista mezőgazdaságunk megindult a felemelkedés útján. Többségük komoly és növekvő társadalmi megbecsülésben részesül, s „zömük úgy is tölti be hivatását, hogy méltó a megbecsülésre." (Erdei Ferenc: Válogatott írásai és beszédei. Bp. 1973. 175. old.).
