Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

Felvételünk egyik fő célja volt: lemérni és vizsgálat tárgyává tenni a termelőszövetkezeti parasztság termelőszövetkezetekhez való viszonyát. Arra kérdésre: „Ha újból választhatna, hol dolgozna szívesebben?" - a megkérdezett 4173 főből 2746 válaszolt a termelőszövetkezetekhez való viszonyulás szempontjából pozitívan (65,9%), míg mindössze 379 fő volt az, aki ismételt választás esetén az egyéni gazdálkodást részesítené előnyben (9%).

110 Érdemes megjegyezni, hogy sem férfi-nő, sem pedig nyugdíjas-nem nyugdíjas bontásban nincs szignifikáns különbség a közöshöz való viszonyulás vonatkozásában. Tulajdonképpen nem meglepő - de mindenesetre sok mindent jelez -, hogy a kor szerinti megoszlás nem a feltételezett közöshöz való viszonyt tükrözte felvételünkben. Míg a barcsi Vörös Csillagban végzett 1965-ös felvételünk szerint a közöshöz való viszony az életkor emelkedésével fordított arányt mutatott, addig ma fordított a helyzet: az életkor emelkedésével együtt növekszik a közöst választók aránya. A korcsoportok között kiemelkedően legrosszabb a közöshöz való viszonya a 20 év alatti korosztálynak: mindössze 31,6%. A 20-39 éveseknek már az átlagos arány-szintet megközelítő százaléka orientálódik a közös felé (61,7%), míg a 40-49 közötti korosztálynak 67,4%-a, az 50-59 éveseknek pedig - és itt a legmagasabb az arány - 69,8° o-a választaná ismét a közöst. Az össztagság szintjén áll a 60 év felettiek termelőszövetkezethez való pozitív viszonyának aránya: 65,6%. Hasonló rendet mutat az egyénihez való viszony is (az előbbi sorrendben) : 2,6 - 4,1 - 9,2 - 8,5 - 11,2%. A műveltségi szint is mutat - a közöshöz, illetve az egyénihez való viszonyulás szempontjából - bizonyos szignifikáns különbségeket. Míg a 4 osztály alatt végzettek 72,2° o-a választotta a téeszt, az 5-8 osztály között végzettek mindössze 64,5%-a (az előbbiek 7,7, az utóbbiak 9,5%-a választotta az egyénit)'. A kettő között van az érettségizettek és szakmunkások választási aránya: az előbbit 68,5, az utóbbit 5,3%-uk választotta (ez utóbbiak más munkahely felé való orientálódása kétszer gyakoribb, mint az előző két csoporté)."

1 A közöshöz való viszony szempontjából a legegyértelműbb szignifikancia a téeszbe való belépés időpontjával adekvát: míg az 1951 előbb belépők 76,1%-a választaná ismét a közöst, az 1952/56 között belépettek 73,8" o-a, addig az 1957 és 1962 között belépett tagok 69,8%-a. Az 1963 és 1971 között belépettek viszont már csak kevesebb mint kétharmada (62,2%-a) részesítené előnyben ismételt választás esetén a szocialista nagyüzemi gazdálkodást."

2 Megnyugtató viszont: a termelőszövetkezetekhez való viszonyulás vonatkozásában nincs különbség a korábbi szociális kategóriák szerint: a 56,9°o-as átlag körül van a volt földnélküliek (65,6%), az 1-6 kh közötti birtokkal belépők (67,6" o), a 7-15 kat. holddal belépettek (65,4" 0), és a 15 kat. hold feletti volt egyéniek (67,8° 0) aránya. Ami az utóbbi kategóriák földszeretetére egyértelműen utal, az az, hogy míg a földnélkül belépettek mindössze 4,5%-a részesítené előnyben az egyénit, addig a három, birtokkal rendelkező kategóriákba tartozók (sorrendben) 8,9-11,9 és 11,3° o-a választaná az egyéni gazdálkodást.

113 Ugyanilyen egyértelmű - s a felvétel érvényessége szempontjából sem mellékes - az, hogy míg az 1945 előtti birtokosok „mindössze" 64%-a választaná a közöst - az egyénit pedig 12,1%-uk részesítené előnyben -, addig az 1945-ben földet kapott, volt újgazdáknak 73, ill. 7,1 %-a (mindkét főcsoportnál a mezőgazdaságon kívüli munka felé orientálódás kb. hasonló nagyságrendű: előbbieknél 8,3, az utóbbiaknál 7,6%).