Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

következtethetünk. Bár Garai követi megbízólevelében nemesnek van nevezve,

1

"' ezt legalább is meg kell kérdőjeleznünk. Legjobb esetben egy Gara mezővárosból származó megnemesített hivatalnok lehetett, de lehet, hogy a nemesi cím csupán a követ társadalmi súlyát akarta emelni. Tehát hivatali személyzetének társadalmi összetétele elég változatos. A bárói szint határától a közép- és kisnemesen át a mezővárosi j obbágyf iákig minden társadalmi réteg képviselve van (bizonyára a városi polgár is), származáshelyük sem kizárólag az Üjlaki befolyási körön belülre esik. Barczi és Mohorai a Felvidék azon részéről származott, ahol neki érdekeltsége nem volt. Ügy látszik tehát, hogy hivatalnoknak általában már másutt bevált szakembereket választott, anélkül, hogy származására tekintettel lett volna. Befolyásuk - Debrentcitől eltekintve -- Üjlaki politikájára minimális lehetett. A vajda körül személyes szolgálatot ellátó familiárisokat ismerjük a legkevésbé. Többségükben nemesek lehettek, legalábbis úgy tűnik, Paczmáni Tamás példájából. Amikor 1458-ban a vajda vepsényi (ma Lepsény) birtokrészt adományoz neki, elmondja, hogy bár nem „magas házból" (azaz előkelő családból), de mégis nemes vérből származott, és gyermekkora óta szolgált Üjlaki udvarában. Először a tárnoki tisztet, az adománylevél idején pohárnoki feladatot lát el.

1

" A Fejér megyei kisbirtokos nemesi családból származó ifjú tehát beállott a közeli nagybirtokos szolgálatába, és ott úgy látszik élete végéig meg is maradt. 1468-tól 1475-ig mutatható ki újlaki várnagyként, az utolsó évben egyben a bosnyák király macsói vicebánja is. 1475 végén azonban palotai várnagy.

118 Bár öt megyében szerzett adományként vagy zálogként birtokokat (pl. a zalai Hegyesd várat), ezek nagyrészét Üjlaki engedte át neki, és többnyire csak használatra.

1

'

1

" Kétség kívül - legalább is élete utolsó évtizedében - benne bízott meg leginkább Miklós király, nem véletlenül őt jelölte első számú végrendelet végrehajtónak. A többi végrendelet végrehajtó az ismeretlen vezetéknevü szentdemeteri várnagy kivételével mind tekintélyes birtokos nemes. A Zala megyei eredetű Szentgirolti János viccbánnak csak a szentgirolti uradalmához tartozó tíz helységében 145 és fél jobbágyportája volt 1474-ben, de birtokos volt még hat másik megyében. Közeli rokona volt különben urának. Ö és féltestvére, a szintén tekintélyes birtokos Berekszói Hagymás Miklós, aki különben osztályos atyafiának fogadta, édesanyjuk, Fclsőlendvai Szécsi Margit révén másodunokatestvére volt Üjlaki második feleségének, Szécsi Dorottyának.

1

''" Lehet, hogy H . . . Miklós szentdemeteri várnagy azonos Szentgirolti említett testvérével, és így nyilván ők képviselték a „régenstanácsban" özvegy unokatestvérük érdekeit. Szentgirolti nem Üjlaki szolgálatában kezdte pályáját: 1456-ban mint zalai alispán vagy Gcrsci Pető László, vagy Marczali János familiárisa lehetett.

1

''

1 Szentgirolti vicebán- és gyámtársa, Viszlai János, a Valkó megyei Palina vár ura, egyben Baranya és Somogy megyei birtokos, mint baranyai alispán már 1463-ban Újlaki szolgálatában állt.

1

'

1

'

2 és 1472-ben is kimutatható viccbánként. Lehetséges, hogy azonos személy Tapsonyi Anthimi Jánossal, Enyingi Török Ambrus apósával,

144 Somogy megyei nagybirtokossal. Kaplati Mihály sem 1471ben kezdte szolgálatát Üjlaki udvarában. Névadó birtoka későbbi ura Nyitra megyei, galgóci várától alig hét kilométerre fekszik, és ez nyilván meghatározta pályafutását. Családja az 1430-as években közvetlenül az uralkodó szolgálatában állva kiemelkedett már a kisnemesség közül. Kaplati, vagy szlovákosan Kaplatowsky János mint királyi familiáris, lovag és a császári kamara fegyvermestere