Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
letek, nagyüzemi szakismeret és termelési tapasztalat) hiányzott,'' 1 ' amely a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltételeihez sorolandó. A termelés folyamatosságát biztosítani egy új, a parasztság számára még kevésbé (sőt: félre-) ismert szervezeti formában úgy, hogy menet közben kellett megteremteni a termelés alapvető objektív (és nem utolsó sorban szubjektív) feltételeit: óriási feladatot jelentett. A mezőgazdaság átszervezése mind a népgazdaságnak, mind a parasztságnak nagy megterhelést jelentett: a kisüzemi gazdálkodás eszközeit és formáit fel kellett adni akkor, amikor a nagyüzemi gazdálkodás megteremtéséhez a feltételek még nem voltak meg. 2. A SZOCIALISTA TERMELÉSI VISZONYOK FEJLŐDÉSE SOMOGY MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN (1962-1970) Vizsgáljuk meg azokat a körülményeket, amelyek közepette a mezőgazdasági termelés folyt az átszervezés éveiben, s azt követően. A mezőgazdasági termelésre ható tényezők eredményének, következményének legegyértelműbb mutatója, a nettó termelés értéke alapján azt látjuk, hogy az átszervezést megelőző évek (1957 és 1958) nettó termelési értékét csak 1964 65-ben érte el mezőgazdaságunk (bár a bruttó termelési érték az átszervezés éveiben sem csökkent jelentősen, azonban az anyagköltségek olyan nagymértékben növekedtek, hogy 1961 62-re több mint 10%-kal esett vissza 1957-58-hoz viszonyítva a nettó termelési érték)/" Ez még fokozottabban megfigyelhető Somogy mezőgazdaságában: itt a. nettó termelési érték 1961 62-re - 195758-hoz viszonyítva - több mint 15%-kal esett vissza/' 8 Pótolni kellett mindenekelőtt a több milliárd forintot érő - az átszervezéssel kieső - kisüzemi munka- és termelőeszközöket. Az állami segítség - bár minden korábbit jelentősen felülmúlt - elégtelen volt országos szinten ezt pótolni. A megye a mezőgazdaság fejlesztésére az átszervezés éveiben (és közvetlenül ezt követően) nem kapott kielégítő beruházási keretet. (1965-ben 1. kat. hold termőterületre vetített mezőgazdasági beruházás összege Somogyban 20%-kal alacsonyabb volt, mint az országos átlag; a 19 megye között az utolsó helyet foglalta el.) 49 A gazdálkodás eredményessége útjában álló másik nagy akadály a kedvezőtlen árpolitika volt. Ennek következtében a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben még az egyszerű újratermelés is problematikus volt. Az átszervezés időszakának árrendszere még a kisparaszti gazdaságok viszonyaival számoló mezőgazdasági árszínvonalat tükrözte, 00 amely lényegesen alacsonyabb árszínvonalat jelentett még a társadalmilag indokolt ráfordítások szintjénél is (ez országos átlagban - termelési áron számítva - mintegy 25-26%-os csökkenést mutatott). Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek árához viszonyítva a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árszintje lényegesen magasabb a társadalmilag szükséges ráfordítások szintjénél (az ipari és mezőgazdasági árak között az indokoltnál mintegy 47-48%-kal magasabb volt az árrés). E két tényező most különösen fontossá vált azért, mert a nagyüzemi gazdaságok sokkal fokozottabban vették igénybe az ipari eredetű anyagokat (mint korábban a kisüzemek), s ez üzemi szinten a termelési költségek lényeges növelését jelentette.
