Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM ÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VISZONYAINAK FEJLŐDÉSE SOMOGYBAN (1957-1970) BENKE JÓZSEF Az 1945-ös forradalmi agrárreform - bár felszámolta a reakciós nagybirtokrendszert s utat nyitott a népi demokratikus agrárfejlődéshez - nemcsak a parasztság rétegeződéséből fakadó feszültségeket nem oldhatta meg, de az általa teremtett üzemi viszonyok - társadalmi, s mindenekelőtt termelési szempontból sem jelenthettek végleges perspektívát. E problémák megoldása csak az egész népgazdaság struktúrájának átalakításával és továbbfejlesztésével, s ezen belül a mezőgazdaságban olyan üzemi és szervezeti - s ezekkel szükségképpen együttjáró - tulajdoni formák létrehozásával volt lehetséges, amelyek mind a szociális követelményeknek, mind a modern technika és technológia által megkövetelt üzemi viszonyoknak megfelelnek. A földkérdés demokratikus megoldásában 1945 tavaszán a politikai

1 meggondolások mellett gazdasági

2 tényezők is szerepet játszottak, jóllehet a politikai oldal volt a domináns.' Hogy a földreformot - a háború után helyzetben - végre kellett hajtani nemcsak politikai, de gazdasági meggondolásból is, vitathatatlan. S ha már az agrárkérdés megoldása így ment végbe, óhatatlanul felmerül: miért kellett a földreform befejezése után alig három évvel'

1 napirendre tűzni a szocialista átszervezést, hiszen - mint rámutattunk - az átszervezés közvetlen gazdaságpolitikai kényszere nem állt fenn.'' Az átszervezés siettetésének tehát mindenekelőtt politikai'' okai voltak, pedig Lenin szövetkezeti tervének kidolgozása óta nyilvánvaló, hogy semmiféle új gazdasági tevékenység vagy szervezet nem bontakozhat ki anyagi támogatás nélkül,' az objektív és szubjektív feltételek megteremtése nélkül. Népi demokráciánk ezeket a feltételeket ekkor nem biztosíthatta a termelőszövetkezetek számára. Ilyen körülmények között a szövetkezeti mozgalom lehetőségének megadása, az elindítás feltétlenül szükséges és helyes lépés volt, azonban az átszervezés gyorsítása - majd adminisztratív erőltetése - csak kudarcot eredményezhetett. Általában a gazdaság-, különösen pedig az agrárpolitikában (mindenekelőtt 1951-1953 között, és 1955-56 fordulóján) elkövetett hibák következtében a magyar,^ s így - és különösen - a somogyi" termelőszövetkezeti mozgalmat olyan súlyos veszteségek érték, amelyeknek következményei jóval az ellenforradalom utánig nyúlnak.

11 Az elmondottakból következik, hogy az MSZMP-nek és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak - ha nem akarta megismételni a múlt hibáit - mindezzel számolnia kellett: ,,a párt a lakosság életszínvonalának további javítása, az