Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)
Újlaki famíliájára, szolgálatában álló személyzetére. Hozzájuk számíthatjuk az írásbeli munkát ellátó hivatalnokokat; a személyes szolgálatára rendelt személyeket; az általa betöltött állami méltóságokban a tényleges kormányzati és bíráskodási feladatot ellátó alvajdákat, vicebánokat, megyei ispánokat és alispánokat, a vajdaságban, vagy bánságokban fekvő királyi várak várnagyait; végül saját birtokkezelő személyzetét: várnagyait és udvarbíráit. Boszniai királyságát saját magyarországi birtokai mintájára szervezte meg, és igazgatta: nem vette át elődei szervezetét. A királyság élére nádort nevezett ki, a pénzügyigazgatással a jajcai vár udvarbíráját bízta meg, míg a bosnyák várak élére várnagyokat állított. A magyar uradalmaival való egységes birtokszervezetre utal, hogy magyarországi várnagyait Boszniába helyezte át, majd pedig valamelyik magyarországi uradalma kormányzatával bízta meg. 12J Az újabb irodalom arra is rámutatott, hogy a leghatalmasabb bárók a magyar királyi udvar mintájára nemcsak kancellárt tatrottak, hanem consiliariusokból álló tanács is működött mellettük. 12 ' 1 Ezek a tanácsosok természetesen a familiárisokból kerültek ki, és komoly beleszólásuk volt nemcsak uruk birtokügyeinek intézésében, hanem még házasságkötésében is. 12d Nagyon érdekes ebből a szempontból a Losonci Bánfi család tagjainak 1471-es szerződése, amelyet mint még Üjlaki életében keletkezettet jellemzőnek tarthatjuk az akkori viszonyokra. Ez a szerződés a család tagjainak egységes, közös fellépését irányozza elő. Újítást csak a családtagok megkérdezése után lehet bevezetni, de ha egyet sem tudnak megtalálni, akkor amit tisztséget viselő familiárisaik (familiäres nostri in officiolatu nostro constituti) tanácsából és határozatából bevezetnek, azt a családtagok érvényesnek ismerik el. A familiárisoknak továbbá joguk van uruk távollétében is valami újítást bevezetni, amennyiben a többi familiárisok tanácsát kikérték. Az urak viszont kötelezik magukat, hogy familiárisaik birtokait, mint a sajátjukat megvédik. 126 Ennek alapján a bárók tanácsa tagjaiként elsősorban a legtekintélyesebb tisztségviselőket, az alvajdákat, vicebánokat, alispánokat, illetve a várnagyokat vehetjük figyelembe. Meg kell jegyezni, hogy igen gyakran bízott Üjlaki is valamelyik várnagyára vicebánságot, vagy alispánságot. 12 ' Ezen felül bizonyára voltak neki is kizárólag tanácsosi feladatkört ellátó familiárisai is. Üjlaki tanácsának névsorát különben - ha nem is teljességében - megismerhetjük 1471. február 14én, raholcai várában kelt végrendeletéből. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyhorderejű aktusnál meg kellett jelennie a legjelentősebb familiárisoknak. Leszámítva három szlavóniai birtokközpontja plébánosait, valamint a gyóntatóját - bár ezek bizonyára egyházi vonatkozásban voltak tanácsosai - a következő személyek jelentek meg: Szántai István galgóci várnagy, Temesközi László raholcai várnagy és udvarbíró, Herendi János és Nebojszai Gergely gesztesi várnagyok, Szentgyörgyi Vincze Tamás kaposújvári várnagy, valamint Báti Bánfi István (azaz Szerdahelyi Dersfi István, Kaposújvár névleges társbirtokosa) és Perneszi Zsigmond. A megjelentek névsorát és a szövegezést tekintve a két utóbbi személyt éppen tisztséget nem viselő tanácsosoknak kell tekintenünk. A végrendelet végrehajtóinak más familiárisait jelöli ki, akik ugyan ebbeni minőségükre tekintettel nem szerepelnek a tanúk között, azonban feltehetően szintén jelen voltak. Ezek a következők: Szentgerolti János és Viszlai János, macsói viccbánjai, továbbá Paczmáni Tamás és Kaplati Mihály újlaki, H . . . (kiszakadt a vezetéknév) Miklós (szava) szentdemeteri, Dombai Miklós raholcai, valamint Buzlai László galgóci várna-
