Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Simonffy Emil: Somogy megye mezőgazdasági földbirtokstruktúrájának néhány kérdése 1935-ben
Tehát négy járás esetében mind a négy arányszám a megyei arány fölött van, három járás esetében mindegyik alatta van. így tehát megállapíthatjuk, hogy Somogy megyei viszonylatban az igali, a szigetvári, a csurgói és a kaposvári járás a leginkább kisbirtokos jellegű terület, és a marcali, nagyatádi és lengyeltóti járásokban a legkisebb a kisbirtok részesedése. Területileg vizsgálva, azt találjuk, hogy három „kisbirtokos" jellegű járás (az igali, a kaposvári és a szigetvári) a megye középső keleti részén egymással összefüggésben terült el, és Külső-Somogy déli részét, a Kapós völgyét és Zselicet foglalta magába, míg a csurgói járás Belső-Somogy nyugati részén terült el, Zala vármegye szomszédságában, ahol a nagybirtok súlya Somogynál lényegesen kisebb volt. Ezzel szemben a „nagybirtokos" jellegű járások Külső-Somogy nyugati részén és Bclső-Somogyon észak-déli irányban végig húzódtak a megyén, kelet felé a barcsi és a tabi járás átmenetet alkotott a két terület között. Mielőtt tovább vizsgálnánk a területi elhelyezkedés kérdését, nézzük meg, hogyan részesedett a kisbirtok az egyes művelési ágak területéből. Ezt az 5. táblázat mutatja járási bontásban. A kisbirtok legmagasabb arányban a szőlő területéből részesedett, a megye összes szőlőinek kilenctizede a kisbirtok tulajdonában volt, legmagasabb volt a kisbirtok részesedési aránya az igali járásban (96,1%), a legalacsonyabb a lengyeltóti járásban (82,4%). A kertek területének több mint háromnegyede (76,5%) tartozott a kisbirtokhoz. Itt a statisztika nem teszi lehetővé, hogy a termelést szolgáló kertészetek és gyümölcsösök területét a luxust szolgáló főúri parkoktól és díszkertektől elkülönítsük. A kisbirtok a csurgói járásban részesedett a legmagasabb arányban (86,4%) a kertek területéből, legalacsonyabb részesedése a marcali járásban volt (66,8%). A rétek területének 59 százaléka tartozott a kisbirtokhoz, a kisbirtok a legmagasabb részesedést az igali járásban (70,2%), a legalacsonyabb részesedést a lengyeltóti járásban (42,6%) érte el. A szántóföld megoszlását már megvizsgáltuk. Ebben a négy művelési ágban a kisbirtok részesedési aránya meghaladta az összterületből való részesedési arányát, a legelő területből való részesedése azonban már valamivel alatta maradt (44,9%). A kisbirtok részesedése a legelőből legmagasabb arányú a barcsi járásban volt (64,0%), legalacsonyabb a lengyeltóti járásban (25,6%). Az erdő területének kereken egyötöde (20,4%), a nádasnak egytizede (11,3%) tartozott a kisbirtokhoz. Erdőből a barcsi járásban (29,1%), nádasból a kaposvári járásban (55,7%) részesedett a kisbirtok a legmagasabb arányban, legalacsonyabb arányú volt a részesedése erdőből a lengyeltóti járásban (7,6%), nádasból a marcali járásban (3,7%), négy járás területén a nádas területe nem volt értékelhető nagyságú. A nem termő terület egyharmada (34,9%) tartozott csak a kisbirtok területéhez, a járások között viszont nagy szóródás tapasztalható, legmagasabb volt a részesedési arány az igali járásban (71,9%) legalacsonyabb a lengyeltóti járásban (20,4%). Nem lesz érdektelen megvizsgálnunk a kisbirtok részesedési arányának a megyei aránytól való járásonkénti eltérését (a nádast és a nem termő területet most figyelmen kívül hagyjuk) :
