Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben

vezéralakjai Vikár János ladi, majd hetcsi református lelkész és Tobak Benő hcdrelyi református tanító voltak. Kettejük párbeszédében - több más hozzászólástól kísérve - a vita túlnőtt az egyletek ügyén, a népoktatás jellegének, jövőjének kérdésében polarizálódó vélemények ütköztek össze. A már említett szolgabírói jelentések 1867 novemberében három területen jelezték a népnevelési egyletek meginduló szerveződését: az alsó- és a fclsőbabócsai járásban és az igali járás tabi kerületében.

23 Ezzel egyidőben jelent meg a Somogyban gróf Széchenyi Imre „Tizenkét pont; melyeket ajánlok az illetők figyelmébe" c, a népnevelési egyletek helyzetével is foglalkozó, a megyei viszonyokat híven tükröző cikke. „B. Eötvös József szent eszméje: »népnevelési egyletek« nálunk már alakulvák? vagy a nagy eszme csak azért hatott be az augusztusi gyűlésterembe, hogy ott egy pár szónoklati bomba elpattanják s azután csendes legyen a csatatér?! Azt tudjuk, hogy a Dráva vidékén volt egy kis rengés, ha nem is földrengés; hanem mit csinálnak a Zselicben? a Balaton vidékén? a Sió mellékén? Vagy - e magas, jóltevő eszme is csak röppentyűje volt a megyének, melyet a bizottmány feleresztett, hogy világítson s lett utána sötétség?"

24 Elsőként a felső-babócsai járásból érkezett hír a népnevelési egylet alakuló értekezletéről.

2

' Hermann Manó járási szolgabíró felhívása nyomán az 1867. augusztus 28-án Nagyatádon megtartott „értekezleten a nevezett járás lakóinak minden osztályából számosan voltak jelen." Az alakuló ülés a megyei népnevelési egylet november 3-ára tervezett összehívása jegyében fogalmazta meg programját: „vidékünk már elébb tegyen valamit, hogy ama közgyűlésen vidékünknek viszonyaiból folyó elveink s érdekeink képviselve lehessenek . .." Az ideiglenesen megválasztott elnök, Tallián Sándor felolvasta Eötvös köriratát, majd az értekezlet úgy határozott, hogy „népnevelési egyletté alakul, s mint ilyen, a leendő (megyei) népnevelési egylettel fog egyesülni. Leszögezték, hogy az egyletnek „minden osztály, nemzetiség vagy hitfelekezeti különbség nélkül mindenki tagja lehet", s hogy „az egylet működése körébe akarja vonni lehetőleg mindazt, ami a nép értelmi és erkölcsi emelkedését előmozdítja." Az egylet elhatározta alakuló jegyzőkönyvének közzétételét, hogy példájával a megye más területeit is tettekre serkentse; és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a megyei egylet is csak az egészséges helyi próbálkozások alapján működhet eredményesen. Kétségtelen, hogy a megyei egylet körüli későbbi huzavonák és politikai manőverek is kedvezőtlenül hatottak a felső-babócsai népnevelési egylet sorsára. Az egyleti munkából azonban hiányzott a kezdeményezés, az öntevékenység, a belső kohézió. Amikor „a babócsai főbírói járásban 3 év előtt alakult népnevelés egylet" 1870. január 7-én Kadarkúton hirdetett nagygyűlést, az 52 alapító tagból mindössze 13 jelent meg. Az elnöki beszámoló is az érdeklődés hiányára utalt, s megállapította, hogy az egylet „születése óta vajmi kevés életjelet mutatott:" alapszabályai, határozatai végrehajtás nélkül maradtak. Az egybegyűltek az egylet 182,60 forintnyi vagyonát a járásbeli iskolák tanulóira hagyták ösztöndíjul; az indulás jó hagyományát őrizve - felekezeti különbség nélkül. (11 iskola 2-2 tanulójának ruházkodásához és tanszereihez adtak így segítséget.) A zárszó a reménykedés hangján szólt; a járási egyletről azonban ez volt az utolsó híradás.

26 Másképp alakult a sorsa a babócsai alsó-járási népnevelési egyletnek. Lelkes pártfogói, tevékeny vezetősége és tagsága nemcsak a kritikus első években, hanem több mint fél évszázadon át őrizték, ápolták az eötvösi gondolatot; az egylet a környék jelentős népnevelési-népművelési tényezője, a művelődés, sőt a gazdálkodás segítője, előmozdítója volt.

27