Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Vörös Károly: A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában. (Különös tekintettel Kaposvár fejlődésére.)

A rendezett tanácsú város megalakulásának centenáriumán c ioo év fejlődésének egyes vonásait idézve talán nem volt felesleges Somogy rendjeinek ezeket, a hazai városfejlődés jelentőségét, de oszthatatlan voltát is mélyen átérző szavait is felidézni: korai jelét annak az igénynek, mely, immár az egész somogyi társadalom fejlődésének igényévé nőve, e 100 év előtti napokban Kaposvárt is beillesztette a polgári kor modern magyar városainak sorába. JEGYZETEK Tanulmányunk megírásánál alapvető forrásunk (mind a dualizmus magyarországi városfejlődési tendenciáinak és egyes szakaszainak, mind Kaposvár a századforduló hazai városai között elfoglalt helyének bemutatásánál) a Thirring Gusztáv szerkesztésében A magyar városok Országos Kongresszusának iratai II. köteteként megjelent, A magyar városok Statisztikai Évkönyve (I. évf.) c. hatalmas statisztikai összeállítás (Bp. 1912.) volt. E mű a XX. század eleje (1900-1912) 27 thj. és ni r. t. városának 18 főcsoportba osztott 183 táblán adja általában az 1900. évi népszámlálásig, de egyes vonatkozásokban a 80-as, sőt a 70-es évekig is visszanyúló, helyenként igen részletezett alapvető adatait. Az 1840-es évek végének, mint kiindulópontnak összehasonlításul használt adatai Fényes Elek Magyarország leírása I—II. Pest 1847. c. munkájából merítvék. A kiindulásul idézett meghatározás a városról, mint a központi funkciók gyűjtőhelyéről Mendöl Tibor Általános településföldrajz (Bp. 1963.) c. munkájából származik. - A kor hazai városfejlődésének összefoglalásánál jó szempontokat adott Rúzsás Lajos (Szűcs Jenő-Ruzsás Lajos: A várostörténeti kutatás helyzete és feladatai C. munkálat [MTA Filozófia és Történettudományi Osztályának Közleményei 1966. 15. k. 2. sz. 5-67. 1.] második részében.) Ugyanő a dél-dunántúli városfejlődésről általában, de a konkrét kaposvári viszonyokra is jól használható tanulmányai: A városi fejlődés a Dunántúlon a XVIII-XIX. században (Dunántúli Tudományos Intézet, Értekezések 1961-1962. 279315. és uo. 1963. 179-226 1.), — valamint A kapitalista iparfejlődés útja a délkelet Dunántúlon 1848-1900. Pécs, 1957. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 12.). - Kaposvár a fejlődésben elfoglalt helyének ábrázolásánál - természetesen korántsem a korszak Kaposvára teljes bemutatásának igényével, hanem csupán helyzetének egyes pontokon szükségesnek látszó magyarázataként — az alábbi munkákat használtuk fel: Bergcl József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár 1877; Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár, 1929; Ladócsy Károly: Kaposvár földrajza. Bp. 1942; a Borovszky-félc Magyarország vármegyéi és városai c. sorozatban megjelent Somogy vármegyei kötet (Bp. 1909) Kaposvárral foglalkozói oldalai, - valamint legújabb összefoglalásként Zádor Mihály Kaposvár c. (Bp. 1970.), modern szempontú és így a tárgyánál: a város építésénél komplex módon meszszebbre és több irányban is kitekintő munkája, lábjegyzeteiben a korszak várostörténetének legjobb bibliográfiájával. - Somogy vármegye felterjesztése a pestbudai Duna partok szabályozása tárgyában: Somogy megyei Levéltár, Somogy vármegye Levéltára, Nemesi Közgyűlés jegyzőkönyvei: 1838. április 26. 116. sz.