Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Vörös Károly: A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában. (Különös tekintettel Kaposvár fejlődésére.)

tok-komplexus központjában, Kaposvárott ennek a vállalkozásnak nyomán jelenik meg, most már a cukorgyár és a gőzmalmok révén a modern mezőgazdaságra épülő nagyipar, s a vállalat nagy gabonasilót is épít. Ügy érezzük, nem véletlen, hogy most alakulnak ki a város új, annak bontakozó központi funkcióit csak tovább erősítő, s ezek vonzáskörét roppantul kiterjesztő közlekedési kapcsolatai is. Mindenekelőtt a régi szegényes DombóvárZákány vonal megy át a MÁV kezelésébe és válik a magyar vasúti hálózat egyik legfőbb, Fiume felé immár a legrövidebb úton vivő vonalának fontos részévé, a várost egyszerre bekapcsolva a tenger és a Balkán felé irányuló hazai exportkereskedelem egyik legjelentősebb irányába és vonalába. Mennyiben érezte meg e lehetőségeket az állam bankárja éppen a Kaposvár körüli nagybirtok-komplexus megvételénél és gyors modernizálásánál, pontosan nem ismerjük, de a kölcsönös összefüggés nyilvánvaló. És ezért nem lesz meglepő, ha Szombathelyhez hasonlóan Kaposvár is mostantól kezdve néhány év alatt a pályaudvarán összefutó, igen sok irányban kiterjedő helyiérdekű vasúthálózatnak válik központjává: Szigetvár, Barcs, Fonyód, Siófok, - Somogyszobon át pedig részint Nagyatád, ill. Balatonszentgyörgy - felé terjednek ki kapcsolatai. Az így megsokasodó központi funkciók már gyors tovább bontakozásával a város most lesz valóban központja és szervezője az egész Somogy megye gazdasági életének is, egyúttal valódi központja a megyének. Aminek legláthatóbb kifejeződése az, hogy - mint láttuk - éppen az 1890 és 1910 közötti két évtized során nő meg 80%-kal a népességszám: most megközelítve immár Kanizsáét, melynek a magyar állami kereskedelempolitika által a Kaposváron átmenő fiumei vasúttal szemben ekkor már nem favorizált trieszti vasúti összeköttetésre épült exportkcreskedelme és erre épült központi funkciói, megfelelő saját gazdasági bázis megteremtése nélkül önmagukban ekkor már nem elégségesek a városfejlődés korábbi, most már Kaposvár szívóhatása által is csökkentett ütemének fenntartására. Ez az alap, melyen ettől kezdve Kaposvárott is nekilendülnek, gyorsan kibontakoznak a jellegzetesen kapitalista városfejlődés többi elemei: mindenekelőtt a gazdasági élet más ágazatainak központi funkciói is. Gyorsan új és új hitelintézetek alakulnak, a kereskedelmi üzlethálózat kibővül, és szerkezete differenciálódik. Majd végbemegy a társadalmi szerkezet gyors átalakulása is: a hagyományos mezőgazdasági elemek súlyának erőteljes csökkenése, a sajátlagosan polgári-kispolgári elemek súlyának növekedése és új elemek: hivatalnokság, szabadfoglalkozású értelmiség és főleg nagyobb tömegű ipari munkásság és napszámosság megjelenése. Az átalakuló szerkezet támasztotta új igények érvényesülnek a továbbiakban, létrehozva és kibontakoztatva a városi műszaki urbanizációnak olyan elemeit, mint a vízellátás, csatornázás, villanyvilágítás, - de ezek hozzák létre a kultúra új, kaposvári sajátosan már városi intézményeit is: a differenciálódni kezdő iskolahálózatot éppúgy, mint a helyi sajtóorgánumokat és a színházat, vagy a pezsdülő társadalmi élet szervezeteit is. 6. . Rendszeresen végigtekinteni ennek a sokágú és egyre bonyolultabb fejlődésnek egyes ágait, messze túlmenne tanulmányunk keretein. Ezért ezt későbbi részletesebb kutatások feladatának érezve, ehelyütt a város dualizmuskori fejlődése alapjainak ismertetése után a következőkben elsősorban a város e tényezők hatására kialakult helyét kívánjuk megállapítani a kor magyarországi városhálózatában és ezen át szerepét és súlyát a kor, a századforduló Magyarországán.