Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Tóth Tibor: Az úrbéri viszonyok megszüntetése a mernyei uradalomban
volt szó róla, hogy a márciusi eseményeket követően az uradalom mérnöke, Zbella Ignác egy olyan összesítést készített, amely - mint látjuk - a korábbi birtokrendezési eljárások lezáródásával kialakult helyzetet mutatja (I/2. tábla). Az összeállításnál láthatóan figyelmen kívül hagyták a volt úrbéres földeket, ezekkel már nem tartották szükségesnek számolni. Kimutatták viszont a vitathatatlanul majorságinak ítélt területeket és külön azokat a földeket is, amelyek vagy nyilvánvalóan allódiális jogállású, de jobbágyi használatban lévő földek voltak, illetve azokat az erdőket és legelőket, amelyek sorsa még további viták tárgyát képezhette. Áttekintve az összeállítást, vitathatatlanul felmérhetők a jobbágyfelszabadítást megelőző évek üzemépítésének az eredményei: az uradalom minden kerületében kialakultak azok a területi viszonyok, amelyek keretéül szolgálhattak a következő időszakok termelésének. Dacára annak, hogy az uradalom a század első negyedének végéig számottevő házigazdálkodást folytatott, szinte teljesnek mondható a jobbágyok kezén lévő telken kívüli állományok egy részének, az irtásoknak az elvonása. 1848-ra már csak az uradalom igazgatása szempontjából periférikus jelentőségű Várong parasztjai használtak irtást, melyet az üzembővítés utolsó szakaszában véráldozatok ellenére veszítettek el. Még ugyanebben az évben az adókivetés szükségleteitől indíttatva, 1848. nov. 2-án a Megyei Bizottmány is elrendelte a volt jobbágyi és földesúri birtokok összeírását. 01 ' Ez a második összeírás, eltekintve attól (I/i. tábla), hogy az előzővel szemben csak az uradalom somogyi birtokait írta össze, szembeötlő különbségeket mutatott. A két összeírásnak a birtoklásra vonatkozó adatai a következők voltak: uradalom volt úrbéresek közös birtok uradalmi összeírás 15 356,25 hold 16 216,75 hold 6 615,62 hold vármegyei összeírás 19 290,— hold 18 898,62 hold 0 A látható különbségek okát aligha írhatjuk csak a feltüntetett közös birtokok különvételének a rovására, sokkal valószínűbb, hogy a vármegyei összeírás mennyiségei az uradalom számára a következő időszakok rendezési programját mutatták. A közös birtokok mennyiségéből ugyanis ha kivonjuk a kétségtelenül, ill. valószínűleg allódiális jellegű területeket: a cenzuális és irtásföldeket, még mindig 5.612,62 hold olyan közös birtoklásban lévő terület maradt, melynek részleges, vagy teljes hovatartozása éles viták tárgyát képezhette. A vármegyei felvétel és az uradalmi kimutatás közti különbség tehát azért szembeötlő, mert e vitatott területek hovatartozásáról is dönteni látszott, és hogy a számok által jelzett remények még túlzottak sem voltak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 60-as évekre, amikorra a földesúr és a volt jobbágyok közötti végleges elszámolás megtörtént, az uradalom Somogyban már 23.135,65 hold, a volt jobbágyok pedig csak 15.697,22 hold földibtokosai voltak. A két összesítés számunkra tehát annál is inkább fontos, miután az ezekben foglalt mennyiségek jelezték számunkra azt az alapot, amelyen a már másfél évtizede folyó földelvonás továbbindulhatott, azzal együtt, hogy - mint láttuk - a korábbi korszak lezárását is tükrözték. Láttuk már fentebb, hogy a függetlenségi harc bukását követő hatalmi szituációt a nevében is magyar földesuraság milyen nagy sietséggel igyekezett saját hasznára fordítani. A „sérelmek" gyors rendezésével egyidejűleg ugyanek-