Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán
144- Ottmar Pickl. Der Handel Wiens und Wiener Neustadt mit Böhmen, Mähren, Schlesien und Ungarn in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts (Mit einem Exkurs über den Ochsenhandel von Ungarn nach Venedig im letzten Viertel des 16. Jahrhunderts) In: Bog, Der Aussenhandel . . . i. m. 333. 1. 145. Szakály, Balázs deák . . . i. m. 146. Roncsik Jenő, Egy debreceni kereskedő-cég pusztulása. Debreczem Képes Kalendárium 1927. 147. Takáts, A magyar tőzsérek és kereskedők i. m. 148. Szakály, Balázs deák . . . 1. m. 149. Természetesen nem állíthatjuk azt, hogy ez mindenkor így volt, hiszen a fentiekben idéztünk adatokat, amelyek a ráckeviek dél-dunántúli működését egyértelműen bizonyítják. 150. Ennek semmi jele a város egész lakosságát tartalmazó 1551-es összeírásban. Szakály Ferenc, Sziget mezőváros (Somogy megye) lakosságának „connumerátiója" 1551-ben (Adalékok XVI. századi mezővárosaink demográfiai és társadalmi kepéhez) Történeti Statisztikai Évkönyv 1967-1968. Bpest, 1970. t>i-i2p. 151. HKA. Szigeti vizsgálat. Báta mezővárosnál. 152. Ld. a 3. jegyzetben idézett tanulmányokat. 153. Szakály, Sziget mezőváros . . . i. m. 107. 1. 36. számú ház. 154. I. m. 91. 1. 155. Hans Holzer laibachi fővámos 1574-es jelentése szerint a Szigetvár eieste előtt a magyar szarvasmarha „auf den ansehnlichen un gewaltigen Kirchtagen zu Szigeth, Kanischa und den umliegenden Städten und Flecken von den bergamaskischen, venezianischen und inländischen Kaufleuten teils um bares Geld gekauft, teils gegen Tuche eingehandelt worden sei". Pickl. Die Auswirkungen der Türkenkriege . . . i. m. 95. j. 80. jegyzet, vö. még i. m. 119. 1. 151. jegyzet. Othmar Pickl professzor továbbá levélben volt szíves közölni velem, hogy „Wir hören nämlich davon, dass in den Jahren vor 1560 deutsche und italienische Grosskaufleute das Vieh auf den grossen Viehmärkten von Sziget, Kanizsa, Kálmáncsa. Babócsa usw. aufgekauft haben." Az általa adott hasznos segítségekért és tanácsokért ehelyütt is szeretnek neki köszönetet mondani. 156. Barabás i. m. I. 304-305. 1. Gvozdanszk, 1555. júl. 16. Zrínyi Miklós-Teriék Tamás kanizsai prefektushoz. 157. I. m. I. 393-394. 1. Csurgó, 1556. júl. 2q. 158. Pickl, Die Auswirkungen der Türkenkriege ... i. m. 06-97. k v ö. az ott idézett irodalommal. 159. Szakály, "Zur Kontinuitätsfragc . . . i. m. 26s. 1. 160. Káldy-Nagy Gyula, Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 103.) Bpest, i960. 122-124. l> 161. A dzsizje-fizető családfők számából korrekcióval következtethetünk a tényleges népességszámra. Ennek módszereiről ld.: Káldy-Nagy Gyula, A dzsizje-defterek népességstatisztikai forrásértéke. Történeti Statisztikai Közlemények 3 (1959) 1-2. szám, 197-199.1. Uő., Bevölkerungsstatistischer Quellenwert der Gizye-Defter und der Tahrir-Defter. AO. n (i960) 263. 1., Uő., Magyarországi török adóösszeírások (Értekezések a történeti tudományok köréből. Űj sorozat 52.) Bpest, 1970. 89-102. 1.; Az értékelésükhöz szükséges korrekció mértékét, itt nem részletezhető megfontolások alapján, szerintünk még a Káldy-Nagy által megadott jo ü /o-nál is jóval magasabban kell keresnünk. 162. Szakály, Tolna megye... i. m. 28. 1.: A két mezőváros népességszámának jelentős eltérése tükröződik a magyar királyi adó, a porta összeírásaiban is. Tolnát 150, Kálmáncsehit pedig ugyanakkor 50 portával rótták meg. Rúzsás i. m. 207. Î. 163. Szakály, A babócsai váruradalom . . . i. m. 67-68. Ï. 164. HKA. Szigeti vizsgálat. Tolna mezőváros. 165. Összehasonlításul közöljük, hogy Szeged előbb 900, majd leszállítás után 500 forintot, Debrecen pedig 500 forintot fizetett Eger várához. Rúzsás Lajos, Az egri vár gazdálkodása. Bpest, 1939. 54. 1. (Persze a számok azonosságából nem következik, hogy Tolna Debrecennel vagy Szegeddel azonos gazdasági potenciállal rendelkezett volna, s az sem, hogy Kálmáncsehi mindezeknél nagyobbal, hiszen ezeket az összegeket megállapodás szerint fizették, s mennyisége nagyban függött a vár és a mezőváros távolságától is.) 166. A kifejezést Takáts Sándor gyakorta használja c témakörbe vágó tanulmányaiban. Ld. pl. A tőrzsér halála. In: Magyar küzdelmek. Génius Kiadás, é. n. 32. 1. 167. Skaricza i. m. az 1561-es évnél.
