Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása

egy-egy csendbiztos, szubasi felügyelete alatt. A belső török városnegyedek mellett a volt község magyar őslakói éltek saját bírójuk korlátozott vezetése alatt.

Az új kisvárosban szandzsákszékhely jellegénél fogva a szandzsákbég és helyettese, a kethüdá vagy kajmakám, a bég saját javadalom birtokainak intézője, a vojvoda, valamint a bég „hivatalának” írnokai és fogalmazói, a kátib és a ságird működtek. Ezenkívül minden nahie élén az alajbég állott helyettesével (kethüdá vagy kiája) és az alája rendelt szpáhi alakulatok cseribasijaival. A szpá- hik a török feudális-katonai rendszer szerint akkor még a javadalom birtokuk székhelyéül használt nahie-székhelyén éltek. A zaim és tímár birtokos szpáhik az általuk kiállított és eltartott lovasaikkal együtt az alajbég és a szadzsákbég zászlói alatt vonultak harcba. A török „hűbéres” szpáhi lovasságon kívül állandó zsoldoscsapatok is állomásoztak Törökkoppány várában.

Az 1558. évi fennmaradt török zsoldjegyzék (mevádzsib defteri) szerint hat ódában (egy oda 8-10 fő) 58 ulufedzsi (nehéz lovas) szolgált itt, vezetőjük Musztafa aga, tímár birtokos volt. A zsoldjegyzékben megőrzött feljegyzés szerint többen közülük Koppányban házasok. 1565-ben egy másik zsold jegyzék feljegyzése szerint a koppányi várban összesen 123 fő helyőrség lakik, de három évvel később már csak 115 fő a helyőrség száma: 36 janicsár, 31 azáb (lándzsás gyalog) és 48 ulufedzsi (nehéz lovas).9

A koppányi szandzsákban a szpáhi lovasságon és a zsoldos csapatokon kívül még egy különleges török alakulat is élt, a szerb if Iákok (vlah-iflák), akiket gyakran összetévesztenek a szintén szerbekből álló martalóc alakulatokkal.10 A szerb iflákok azonosak a vojnikok egységeivel, amelyek különleges műszaki csapatok (sátorverők, hidászok, árkászok, stb.), szolgálatukért javadalom birtok járt. így kaptak a koppányi szandzsák közel 89 falujában is javadalom birtokot és letelepülést, családjukkal együtt éltek. A koppányi szandzsák 1562. évi tímár deftere említi meg, hogy az itt lakó vlahok kenézének, Radicsnak Karád mellett van tímár birtoka, fiának Obrádnak pedig Császtó mellett. Egy 1581. évi összeírás ír a „vlahok dzsemáetjéről”, ez a kifejezés pedig már feltétlenül katonai alakulatot jelöl. Az a feltételezés, amely szerint a vlah szó csupán szerb trans- humáló vándor pásztorokat jelölne, itt nem fogadható el. A török katonai alakulatokban szolgáló szerbek és a mohamedán bosnyákok nagy száma, valóságos délszláv népvándorlást eredményezett.11

Az új török állami élet Törökkoppány elfoglalása után azonnal megkezdte mindennapi tevékenységét. A budai tartományi kincstár (defterhane-i vilayet) a magyar lakosságot rendszeres adózás végett összeiratta. A kiküldött török adó- rovók részletes jegyzékbe (defter) vették többek között a kisváros lakosságát, vagyontárgyait és jövedelmeit. Ezekről nyilvántartást, hivatalos jegyzéket (defter) készítettek és most már ez adatok alapján, részint a helyi, részint az újonnan bevezetett szokás szerint adóztatták a lakosságot. Az adózást az új koppányi szandzsák a budai tartomány (vilayet) törvénykönyve (kanun) alapján kiadott törvénykönyve szabályozta.12 E kanun szerint a török adórovók a helyszínen a magyar bíró bemondása alapján írták össze Törökkoppány adóadatait. Az összeírást nyilván külön-külön papírlapokra írták, majd e lapokról a budai tartományi pénzügyi központban utólagosan állították össze a végleges jegyzékeket. 1556- ban a szekszárdi, simontornyai és koppányi szandzsák összeírása együttesen készült, mert az új koppányi szandzsákhoz korábban Szekszárdhoz vagy Simontor- nyához tartozó falvak is átkerültek. A későbbi összeírásokban Koppány már csak Simontornyával szerepelt együtt, mivel az adózásuk kincstári elszámolása (defter)

59