Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Ladányi Sándor: 1721. évi vallásügyi vizsgálat Somogy vármegyében
1721. ÉVI VALLÁSÜGYI VIZSGÁLAT SOMOGY VÁRMEGYÉBEN LADÁNYI SÁNDOR A szatmári békévtA lezárult a Rákóczi-szabadságharc, a XVII. századi nemzeti felszabadító küzdelmek sorának betetőzése, az utolsó rendi szabadságküzdelem, melyhez az egész ország népi tömegei adták a lendítőerőt. A Rákóczi- szabadságharc abban is különbözött az előző hasonló célú küzdelmektől, hogy azt a vallási köntös helyett a politikai tudatosság, az elszigetelt törökbarátság helyett sokoldalú, egész Európa hatalmi viszonyaival számoló, kiterjedt külpolitika jellemezte. Nem a lakosság egyetlen csoportja, vagy osztálya harcolt itt egyedül, hanem megmozdult minden országrész, részt vett a küzdelemben minden osztály. - II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc nem tartozik a vallás- háborúk sorába, már nem a protestáns vallászabadságért folyó harc dominált benne, mégis egyik legdöntőbb, némelykor szinte központi kérdésévé vált a küzdelemnek a vallásügy rendezése. E kor emberének gondolkodását ugyanis általában a vallás határozta meg. Igaz, hogy a XVII-XVIII. század folyamán a vallási meggyőződésnek és a nemesi nemzeti tudatnak a kapcsolata egyre inkább lazult. A nemzeti gondolat a politikai harc tudatos akcióiban jelentkezik, és a „nemzet” szabadságának eszméje mellett a vallási kérdés kezd másodrendűvé válni, s a vallás csak mint a politikai szabadság egyik kérdése kerül előtérbe. Ez a folyamat Rákóczi politikájában világosan jelentkezik, de kortársainak többsége inkább csak érezte, mint értette ezt a folyamatot és nem mindig tudott erre az álláspontra helyezkedni az adott esetekben. Rákóczi, korát messze megelőző valláspolitikája a szécsényi országgyűlés artikulusaiban diadalmaskodik. E kor egyik kiváló ismerője-kutatója egyenesen azt állítja: „A kurucok vallásügyi törvényhozása forradalmi jogalkotás.” Szakít a földesúri jog elvével és helyébe a jobbágyok szabad vallásgyakorlatának elvét állítja. A vallási türelem egyik legszebb példája egész Európa történetében; érvényesíti a többség jogait és megvédi a kisebbséget a többség elnyomásával szemben. A szécsényi törvénycikkek helyreállították a két protestáns egyház szabad vallásgyakorlatát, és a többségi elv, — az erdélyi gyakorlatból átvett „maior pars” elve alapján - rendezték a protestánsokkal a szabadságharcot megelőző időkben elvett templomok ügyét. E törvények maradéktalan végrehajtását megakadályozta a szabadságharc bukása s az ezt követő, merőben más politikai helyzet. Pálffy a szatmári béke 3. pontjában a protestánsok vallásgyakorlatának szabadságát ígérte. Erre tett ígéretet és hozott intézkedést a régens Eleonóra anyacsászárnő is. A szatmári békeokmányt jóváhagyó III. Károly kezdettől fogva 9i
