Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Iványi Emma: A hidvégi "tumultus" (1696)

4- Nemes Matuskovics Tamás, 32 éves, Somogy megye szolgabírája, Kop­pány városából 5. Nemes Heunoldt Joannes, 35 éves, simontornyai harmincados 6. Nemes Potyondi László, 23 éves, hídvégi fiókharmincados 7. Fokszabadi István, 34 éves, (Mező) Komárom és Hidvég papja3'1 8. Nemes Bogács Ferenc, 45 éves, Veszprém megye esküdtje 9. Vincze Gergely, 60 éves, Ádándról 10. Gáli János, 34 éves, a Stahremberg Guido ezred Hidvégen lakó káp­lárja 11. Praun Georgius, 25 éves, ugyanennek az ezrednek gyalogos köz­katonája 12. Vargha Mihály, 60 éves, Somról. A tanúknak feltett első kérdés az volt, hogy látták-e, illetve hallották-e s ha igen, kitől, hogy Levenau hadbiztos a Stahremberg ezredhez tartozó kato­nákkal Hidvégre ment. Az ezred két kihallgatott katonája semmit sem tudott Hidvégre menetelük céljáról. Potyondi fiókharmincados (6. tanú) csak azt tudta, amit a hidvégi seregnek a nádorhoz intézett levelében is olvashatunk: a be­vonuló német katonaság azt mondta a lakosságnak, hogy Székesfehérvár és Buda felé mennek, pár órára jöttek csak Hidvégre, de a katonáknak erre az időre is szállást kértek. Ámde Potyondi hamarosan azt látta, hogy amint a katonák megérkeztek, hozzáláttak a hidvégi lakosság lefegyverzéséhez, egyes házakból a fegyvereket összeszedték és abba a házba vitték, ahol a hadbiztos és a hadnagy megszállt. Ugyanezt vallotta a 7. tanú is. Somogy megye két szolgabírája (1. és 4. tanú), továbbá a 2., 3. és 4. tanú határozottan tudták, hogy a katonaság por­cióbehajtásra érkezett. Pulyai szolgabíró azonnal lóra is ült és utánuk vágtatott, hogy megakadályozza a katonai végrehajtást. A vallomásokat egybevetve, a vég­rehajtás szándéka nem kétséges, de a felfegyverzett mezővárosban nem közölték azonnal érkezésük célját. A második kérdés: 1. mondta-e a hadbiztos a hídvégieknek, hogy ők Tolna megyéhez tartoznak, 2. kért-e tőlük ökröket vagy porciópénzt. A kérdés első részét illetően a 3. és az 5. tanú magától a hadbiztostól, a többi pedig (1., 2., 4. és 7. tanú) a hidvégi lakosoktól hallotta, hogy Levenau szerint Hidvég mezőváros nem Somogy, hanem Tolna megyéhez tartozik, tehát oda kell a porciót fizetnie, s ő ennek behajtására jött. A kérdés második részére csak az 1. és 6. tanú válaszolt. Az ökrökkel kapcsolatban semmit sem hallottak, de arról igen, hogy a hadbiztos pénzt követelt. Az 1. tanú 2340 forintról tudott. A 6. tanú tol­mácsként működött a hadbiztos és a mezőváros bírája között s úgy tudta, hogy a hadbiztos 2300 forintot követelt s külön 1000 forintot a végrehajtásért. A harmadik kérdés: miért voltak elégedetlenek a hídvégiek, s amikor a német hadnagy katonákat küldött azok ellen, akik fegyveresen gyülekeztek, hogyan történt az összecsapás. Az 1. tanú a hídvégiektől úgy értesült, hogy a had­biztos katonáival szét akarta kergetni őket, nehogy valamit szándéka ellen te­gyenek, hanem adják meg a követelt pénzt, ök kérték, ne így lépjen fel ellenük, mert ennek rossz vége lesz, s a meglehetősen nagy összeg beszedésére adjon hosszabb időt, különösen akkor, ha nem is mindegy, milyen pénznemben kell fi­zetniük. A 4. tanú szerint elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy nem voltak képesek egyszerre két megyének is porciót fizetni. A 6. tanú a megye jelenlevő szolgabíráitól akarta megkérdezni, mit tegyenek, így magát az összecsapást nem

Next

/
Thumbnails
Contents