Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Iványi Emma: A hidvégi "tumultus" (1696)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az 1694 végén Hidvég mezővárosban, túlnyomórészt katonai szervezetben élők legrégibb rétege 1687-ben költözött oda. A tizedesek általában ebből a rétegből kerültek ki. Egy XVIII. századi, ugyancsak Hidvégről készült összeírásban16 jegyzék található a városnak azokról a régi lakóiról, akik Batthyány Ádám oldalán harcoltak a török ellen: Tolnai Mihály hadnagy, Vörös János zászlótartó, Vázsonyi István, Nagy János, Hagyó János, Török Máté, Gyenis Benedek, Dúl Pál, Tatai másként Vajda János strázsamester, Hentz Miklós hajdú, Varjas Ferenc, Vajtai István, Vajtai György, Szalay István, Mátyás János, Széles András, Sándor Pál, Batthyány Ádám udvari kapitánya. A dőlt betűkkel szedett nevek 1694-ben is megtalálhatók, a közölt összeírásban ezeket A jellel jelöltük. A XVIII. századi jegyzék a felsoroltak háza népéről is közöl adatokat.

A beköltözők évek szerinti megoszlása:

Beköltözés éve

Személyek száma

Honnan költöztek be

1687

20

Veszprém 13, Hidvég falu 2, Aranyos, Füred, Jád, Szabadi, Tihany 1-1

1688

4

Berény, Simontornya, Tihany, Veszprém 1 1

1689

2

Egrécs, Váralja 1-1

1690

11

Hidvég falu 2, Bedeg, Hékút, Nádasd, Ozora, Sid, Szabadi, Tihany, Veszprém és ismeretlen hely 1-1

1691

7

Ozora 3, Kanizsa, Szentgrót, Veszprém és ismeretlen hely 1-1

1692

9

Ozora, Tótvázsony, Veszprém 2-2, Komárom, Várkony, Várasd 1-1

1693

15

Hidvég falu 4, Pólyán 3, Nádasd és Ozora 2-2, Pápakovácsi, Szentgál, Veszprém és ismeretlen hely 1-1

1694

7

Szegvár 3, Ozora, Palota, Szentgál, Tótvázsony 1-1

Kelet nélkül

8

Hidvég falu 3, Veszprém és ismeretlen hely 2, Enying 1

A legtöbb települő s egyben a legrégibb réteg Veszprémből jött (20 családfő), továbbá Hidvég faluból (12) és Ozorából (9).

A személyneveknek túlnyomó többsége szerint a lakosság zöme magyar volt. Az alább ismertetésre kerülő 1696. évi tanúvallomások is Hidvég mezővárosi magyarokat, magyar katonákat említenek. Felsoroljuk a köztük levő foglalkozásnévből keletkezett családneveket, hozzátéve, hogy csupán egyről, az Enyingről származó Molnár Istvánról jegyzi meg az összeírás, hogy ,,a malomban van”, tehát neve és foglalkozása azonos. A többi nemcsak magának az összeírt személynek, hanem apjának foglalkozására is utalhat, úgymint: Csordás, Dobos, Fördős, Gulyás, Hajdú, Kocsis, Kovács (2), Kötélverő, Lovász, Mészáros, Sütő, Szabó, Szűcs (2), Szűrszabó.

Ezután rátérünk az 1964. december 2-i összeírás keletkezésének okára. A Batthyány család Hidvég falut 1687 táján bérbeadta Peczavicz Ferencnek. A falura az azonos nevű mezőváros hajdukiváltságai nem terjedtek ki, lakói a szokásos módon adóztak a földesúrnak, illetve a bérlőnek. A falu határának egy

79