Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása
Összeírásunk második helyén a búza tizedmennyiségét és megváltási árát tüntetik fel. A mennyiséget török kile mértékegységben (i kile - 26 kg.) adják meg, a megváltási ár kilénként 10 akcse, azaz 20 magyar dénár volt. A búza ára mázsánként 70-80 magyar dénár, vagyis fél magyar arany lehetett. Ha számításba vesszük, hogy régen sűrűbb volt a vetés a mainál, akkor - hozzávetőlegesen pozsonyi mérőt véve alapul - egy magyar holdra 98,46 kg vetőmag kellett. Török- koppány határában ez időben egy pozsonyi mérő után a tavaszi vetés másfélszeres, az őszi vetés kétszeres terméshozamot eredményezett. Ezek szerint a búzatermés 198 kile tized után 512 mázsa összes termést tett ki, mintegy 276 magyar holdról.20 A búzán kívül még kétszeres (mahlut, kevert, vagy elegy gabona, abajdóc, a búza és rozs keveréke) is összeírásra került. 100 kile tizedmennyiségből 260 mázsa összes termésre következtethetünk, mintegy 88 magyar holdról. Az összes gabonatermés 1556-ban tehát 772 mázsa körül volt, a határban lévő szántóterület pedig 363 magyar hold körül. Ezek az adatok a minimális értékeket jelölik és inkább időben visszafelé utalnak. Ha 40, igával rendelkező gazdacsaládot számítunk, akkor egy családra 19,3 mázsa gabona, valamint 6,45 magyar hold megművelése esik. Ha csak 15 gazdacsaládot veszünk alapul a porták, illetve kapuk után, akkor ezek az értékek megháromszorozódnak, tehát mindenképpen felvetik a nagyszámú zsellérség problémáját. A fenti terméseredmények, tehát 25 gelimás közepes minőségű földben, valószínűleg már ekkor is egy nyomásos (una calcatura) gazdálkodás keretében termett, mivel az 1715. évi összeírásban is így szerepelt. Egy 4-5 tagú parasztcsalád létfenntartására és vetőmagjára kb. 6-8 mázsa gabona kellett, tehát Törökkoppányon a termelt felesleg - esetleg a helyi piacon az új telepesek részére - eladásra kerülhetett. A következő adótétel a must-tized volt. Törökkoppány szőlőskertjeiből 50 cseber must-tizedet szedtek, csebréért 48 akcse megváltáspénzt kértek. A Hegyalján 1576 körül átlag 100 HH-öl szőlő után egy-másfél hektoliter mustot szüreteltek le, így a leginkább elterjedt 50 iccés budai cseber 42,42 literes mennyiségét számítva, 50 cseber tizedmennyiségből 222 hektoliter must termett, mintegy 33 magyar hold területről.21 Ha az összeírásban szereplő 40 család háztartását fogadjuk el, akkor egy családra 5,55 hektoliter must jutott. Ez a mennyiség feltétlenül több, talán a kétszerese volt egy család szükségletének s így Törökkoppány felesleges borát - tekintve, hogy új telepesei mohamedánok - más piacokon, a kereskedelmi forgalomban értékesítette. A méhkas-tizedet méhtartási adóként számolták el, méhkasonkért 2 akcse, azaz négy magyar dénárt szedtek. A méhkas tized összege 33 akcse volt, tehát 160 db méhkas után fizették. Ha a családok számát 40 főben fogadjuk el, akkor egy családra négy méhkas jutott volna. A méz- és a viasztermés kétségtelenül jelentős lehetett. A széna-tized összege 38 akcse volt, tehát ha egy kocsi széna illetékének megváltási összege 10 akcse volt, akkor Törökkoppány széna termése 38 kocsi körül lehetett. Így egy családra nem egészen egy kocsi széna esett, ami nem elegendő egyetlen szarvasmarha eltartásához sem. A lakosság talán 1/3-a rendelkezhetett szarvasmarhával, illetve fejőstehénnel. A Koppány patak partjain már az 1550-es években jelentős zöldségtermelést mutatnak az összeírásra került káposzta, hagyma, fokhagyma tizedek. A káposzta tized összege 12 akcse, ami ezekben az években megközelítőleg 1,6 63
