Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén
JEGYZETEK 1. Budapest Története, szerk. Gerevich László, Budapest, 1972., sajtó alatt; valamint kéziratos kandidátusi értekezésem: Budapest története 1440-1541. (Középkori fővárosunk, testvérvárosai és környékünk a Hunyadi- és a Jagelló-korban.) 267-270. 2. V. ö. Kubinyi András, a XV-XVI. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez, Századok 99 (1965) 520. - Külföldi példákra ld. az alábbiakban idézendőket, különösen pedig Rektor Ammann, Vom Lebensraum der mittelalterlichen Stadt. Eine Untersuchung an schwäbischen Beispielen, Berichte zur Deutschen Landeskunde 31 (1963) 286. 3. Major Jenő, A kisvárosok kialakulása és sajátos helyzete a településhálózatban, Városépítés (1969/4) 5. — Már Baksay református püspök észrevette ezt. Kanyar József, Harminc nemzedék vallomása Somogyról, Kaposvár, 1967. V. ö. még Makkal László, A magyar városfejlődés történetének vázlata, Vidéki városaink, Bp. 1961, 46. 4. V. ö. pl. Hans Planitz, Die deutsche Stadt im Mittelalter von der Römerzeit bis zu den Zunftkämpfen, Graz-Köln 1954, 254-255. - Heinrich Mitteis, Über den Rechtsgrund des Satzes ,,Stadtluft macht frei”, Die Stadt des Mittelalters, hsgg. von Carl Haase, Bd. II. Recht und Verfassung, (Wege der Forschung Bd. CCXLIV.) Darmstadt 1972., 182-202. 5. Székely György, Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, Budapest 1953, 192—212. — A várost környező lakosságra épp a városi polgárság társadalmi különleges helyzete hatott. V. ö. pl. Karlheinz Blascbke, Qualität, Quantität und Raumfunktion als Wesensmerkmal der Stadt vom Mittelalter bis zur Gegenwart, Jahrbuch für Regionalgeschichte 3 (1968) 34-50. 6. V. ö. pl. 1475: Dl. 93 483. 7. Ld. lp. Fritz Rörig, Die europäische Stadt, Propyläen Weltgeschichte, Bd. IV. Berlin é. n. 346. - Hektor Ammann, Das schweizerische Städtewesen des Mittelalters in seiner wirtschaftlichen und sozialen Ausprägung, (La ville. II. Institutions économiques et sociales. Recueils de la société Jean Bodin VII.) Bruxelles 1955, 519. — Karl Czok, Die Stadt. Ihre Stellung in der deutschen Geschichte, Leipzig-Jena-Bcrlin, 1969, 33. - /. C. Russel, Die Bevölkerung Europas 500-1500, [Carlo M. Cipolla-Knut Bor char dt, Bevölkerungsgeschichte Europas, (Serie Piper 19.)] München 1971, 35. 8. Kubinyi András, Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban, Levéltári Közlemények 37 (1966) 227-233. - Eric Fügedi, Pour une analyse démographique de la Hongrie médievale, Annales (1969) 1306-1307. — U. ő., A középkori Magyarország történeti demográfiájának mai állása, Demográfia (1969) 504-505. 9. Ammann, Vom Lebensraum ... i. h.: „Dabei kann man von der immer wieder erhärteten Erfahrungstatsache ausgehen, dass die Masse des Zuzugs in eine mittelalterliche Stadt aus ihrer näheren Umgebung, einem Umkreis von 10-20 km herstammte, damit in der Regel aus dörflichen Verhältnissen . . . Wertvoll ist es dagegen für uns, den Zuzug aus grösserer Entfernung festzustellen, der in überwiegenden Masse, und zwar in immerstärkeren Umfange, je mehr die Zeit fortschritt, aus Städten abstammte.” - Ld. még pl. a középkori Krakkó polgárai származáshelyének térképét: Westermanns Grosser Atlas zur Weltgeschichte, Braunschweig 1968, 82. 10. Ld. fenn, 1. j. és alább. 11. Ammann, Vom Lebensraum . . . i. m. 290. 12. Szűcs Jenő, Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon, Budapest 1955, 92-in. 13. Bácskai Vera, Magyar mezővárosok a XV. században, (Értekezések a történeti tudományok köréből 37.) Budapest 1965, 71. skk. 14. Ammann, Vom Lebensraum . . . i. m. 291-292. 15. Szűcs i. h. 16. V. Ö. irodalommal Michael Mitterauer, Das Problem der zentralen Orte als sozial- und wirtschafthistorische Forschungsaufgabe, VSWG 58 (1971) 433-467. 17. Erlangennek pl. csupán 5 kilométeres körzetre terjedt ki piackörzete, azonban az ide tartozó 16 faluból öt így is egy másik helység piackörzetének része volt. Johannes Bischoff, Die Gründung der Altstadt Erlangen als Stützpunktstadt Karls IV. Zur Problematik und Typik vergleichender Städtegeschichtsforschung in der 2. Hälfte des 14. Jahrhunderts, Zeitschrift für bayerische Landesgeschichte 32 (1969) 128. 18. Kubinyi András, A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendje kérdéséhez, Településtudományi Közlemények, sajtó alatt. 42
