Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kanyar József: Az újgazdák helye Somogy megye mezőgazdaságában a földosztás után és az új agrárstruktúra (1945-1949)

(31%). A kiállított állatokból 66 darabot díjaztak. A szarvasmarháknál kiadott összes díjak 46,7%-át is a megye parasztjai nyerték. A kiállításon eladott állatokért kereken 1 millió forintot kaptak Somogy megye gazdái. A jónevű régi állattenyésztő gazdák soraiba már egyenrangú félként léptek az újgazdák is, akik közül ehelyütt csak Széli Józsefet (Patalom), Tapaszti Jánost (Somogyszil), Molnár Józsefet (Toponár), Báli Józsefet (Mosdós), Tóth Fónai Imrét, Végh Györgyöt (Fonó), Birkó Simont, Bodó B. Jánost, Varga Ferencet, Sipos Lajost (Gölle), Ronga Lajost (Taszár) említjük a megyéből. Róluk szólt a köztársasági elnöknek a megye alispánjához küldött elismerése is az 1948. évi mezőgazdasági kiállítás kimagasló somogyi eredményei láttán: „Különös öröm volt számomra a Somogy megyei újgazdák és kistenyésztők nagy sikere, amelyet a kiállított tenyészállatok minősége és az elnyert díjak nagy száma mutat.”15

Az 1949. tavaszán tartott országos tenyészállatvásárról pedig 1 nagy-, 9 első, 9 második, 19 harmadik és 14 negyedik díjat, valamint 52 darab oklevelet hoztak haza - díjnyertes tenyészállataikkal - nem minden büszkeség nélkül a kisbirtokos régi- és újgazdák.

Földjeiket az újgazdák többnyire maguk művelték, csak a legritkább esetben - a hadifogságban levők feleségei, fogaterőhiány, a földek távolsága miatt - adták bérbe a juttatott földek egy-egy holdját. A marcali járás területén 13 újgazda adott haszonbérletbe 69 holdat és 10 újgazda mondott le önként - különféle indoklással - juttatott földjéről. A megye három járásában (barcsi, csurgói és szigetvári járások) nem találtunk adatot arra, hogy az újgazdák közül valaki is tönkre ment volna. A többi járásból azonban - különösképp a kaposváriból - már állanak rendelkezésünkre - ha kevés számmal is ilyen adatok. Orbán Sándor idézett megyei összesítője 57 községben 180 bérbeadót mutatott ki 819 kh-dal. A tönkrementek számát 12 községben 28-ban, a lemondottakét 33 községben 101-ben, az elkobzások számát pedig 8 községben 21-ben összegezte.18

Egy különleges vizsgálódás céljából figyelembe vettük a járás 27 községében a földművesszövetkezetek részére juttatott gépi felszerelések búzaérték kilo- gramban kifejezett summáját, majd ugyancsak búzaértékben és légköbméterben kifejezett épületjuttatásokat is. Kimutatásaink szerint a járás 27 községéből 5-ben még nem volt az összeírás időpontjában: 1949-ben földművesszövetkezet. A juttatott gazdasági eszközbéli felszerelések és az épületek minőségbeli állapota használhatónak volt minősítve, a juttatás törvényessége pedig jogerősnek. A 27 községből 8 községben nem részesültek juttatásban.

A gazdasági eszközbeli juttatások értéke 272.630,50 búzaérték/kg volt. A 109.336,57 légköbméter nagyságú épület juttatásnak pedig 27.220,48 q búzaérték volt az ellenértéke.

Elkészítettük a járásban a földművesszövetkezetek tulajdonába került gazdasági gépek és eszközök 1948. évi táblázatát is:

27 5