Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Kanyar József: Az újgazdák helye Somogy megye mezőgazdaságában a földosztás után és az új agrárstruktúra (1945-1949)
gazda címszó alá foglalt sommázó kategóriában: a) a tényleges újgazdáknak, azaz a barázdanélküli volt nincsteleneknek és b) a föld kiegészítéssel juttatott újgazdáknak, még akkor is, ha számukat nem tudjuk egymástól elkülöníteni. Az újgazdák nagyobb táborát a földhözjuttatott volt mezőgazdasági cselédek és napszámosok képezték, kisebb elenyésző rétegét pedig azok az újgazdák, akik más foglalkozási ágak köréből kerültek át a földművelésbe. Az előbbiek - jóllehet ugyanazokat a gazdasági előnyöket és juttatásokat kapták, mint az utóbbiak - meg tudtak birkózni gazdaságuk talpraáilításával, házuk felépítésével, állatállományuk és gazdasági felszerelésük megszervezésével és növelésével, így az e kategóriába tartozó újgazdák anyagi körülményei, életszínvonala állandó emelkedést mutattak. Az elenyészően kisebb réteg, amelynek nem volt kellő szakértelme a föld megműveléséhez, sem állatállományát nem tudta szaporítani, sem pedig földjeit nem tudta megművelni, az aszályos esztendőkben a dolguk végezetlenül hagyásával, könnyelműbb életet élve, három év múlva is ugyanazokkal a problémákkal küszködött, mint a földosztás első esztendejében. Ujgazdáink minimálisnak nevezhető államkölcsönnel láttak hozzá gazdaságaik fejlesztéséhez. A megye 94 községében alig több, mint félmillió forintot: 580000 forint - elenyészően kévés - bankkölcsönt folyósítottak a számukra, javarészt gazdasági felszerelésre és beruházásra, áliatbeszerzesre, házépítésre és újjáépítésre, zöldhitelre és szántási hiteire. A bankkölcsönök összege valóban kevésnek volt mondható. Balatonkeresztúron 9 újgazda 18 000 forintot, Gadányban 8 új gazda 3000 forintot, Kelevizen 7 új gazda szántási hitelre 1050 forintot, 3 új- gazda újjáépítésre 1500 forintot kapott csak kézhez. Mesztegnyón 2200 forintos U BUSZ kölcsönben részesült 10 újgazda, 6000 forintos szántási kölcsönt vett tel 40, és 5600 forint újjáépítési kölcsönben részesült 13 újgazda. Szenyéren 9 újgazda kapott 1200 forintot gazdasági eszközökre, s Tapsonyban 20 újgazda kapott 5031 forintot gazdasági felszerelésekre. Hitelszegenységünkre jellemzően még azt a körülményt is említhetjük, hogy akkor, amikor a földosztás során az önmaguk gazdájává vált régi cseiedek részére lehetővé akartuk tenni új lakóházaik felépítésével az uradalmi cselédházakból való kiszabadulásukat, akkor e nagy jelentőségű és politikailag is igen fontos terv végrehajtása kapcsán is csupán csak 6000 forintnyi, hallatlanul kevés, hosszúlejáratú kölcsön összegében tudta a megye megjelölni azt a keretet, amelyet az alakulásra váró házépítő szövetkezetek juttathattak volna az újgazdáknak. A földosztás betetőzését jelentő családi ház építésének a kérdése igen jelentős szerepet játszott az újgazdák életében. A jutatott földön való meggyökereztetését az újgazdáknak, az új honfoglalás végső záróakkordját - csak a családi hajlék biztosíthatta a számukra. Ha az újgazdának háza épült az újonnan juttatott földjén, vagy házhelyén, akkor az véglegesen ott maradt, hajlék hiányában pedig hajlamos volt arra, hogy egy rossz termés után elhagyja a földjét, visszamenjen a városba, vagy elszegődjék újra cselédnek. A földigénylő erős és ösztönös házépítési szándéka nem sokat törődött az egymást sokszor keresztező hatósági rendelkezések ellentmondásaival. A késedelmes határozatok és utasítások miatt több helyütt megkezdték a volt uradalmi épületek engedély nélküli széjjelbontását. Ezért sürgették mindenütt a megyében a házhelyek elosztásának mielőbbi s végleges befejezését, a megváltott, vagy elkobzott birtokokon a romokban lévő gazdasági épületek lebontásá271
