Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Kanyar József: Az újgazdák helye Somogy megye mezőgazdaságában a földosztás után és az új agrárstruktúra (1945-1949)
AZ ÚJGAZDÁK HELYE SOMOGY MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN A FÖLDOSZTÁS UTÁN ÉS AZ ÚJ AGRÁRSTRUKTŰRA (>945-1949) KANYAR JÓZSEF A második világháború utáni legradikálisabb földosztás, amely a kártalanítás formai és a paraszti tényleges birtokmegváltás ellenére is valóságos agrárforradalom volt,1 a magyar falu - századok óta tartó birtoklási viszonyai közepette - legjelentősebb történeti eseménye volt hazánkban a felszabadulás után, amely alapvetően megváltoztatta a mezőgazdaság szerkezetét. Ügy tüntette el a nagybirtokot, hogy - azzal egyidőben - a törpebirtokosok jelentőségét is csökkentette, megnövelte egyúttal a kis- és középparasztság súlyát. E nagy strukturális változás közepette a birtokterjeszkedés (adás-vétel, bérlet, stb.) polgári-kori 50-100 kh-as nagyságkategóriái 20-25, illetve 25-30 kh-as nagyságcsoportra csökkentek, mivel a középparaszt többé már nem is akarta a módos paraszti kategóriák birtokhatárait elérni és túlszárnyalni. E strukturális változásban, a megye átmeneti mezőgazdaságának periódusában - igen jelentős szerepük és tevékenységük volt az újgazdáknak. Bár az újgazdák rétege korántsem volt egységesnek mondható, miután a földosztás során: az újonnan földhözjuttatott újgazdák és a kiegészitett juttatásban részesült új gazdák számát aligha tudnók egymástól elkülöníteni. A gazdaságokban történő strukturális átalakulások legjobb mutatói a szántóterületi megoszlások változásai. Köztudott ugyanis, hogy a felosztásra került nagybirtokok erdői, nádasai, legelői s földadó alá nem eső területeinek a nagyrésze - jogi személyeknek került a kezébe, főképp állami kezelésbe. Leginkább a szántóföld s részben a rét vált többnyire a parasztság tulajdonává a földosztás során. Ez utóbbi jelzi tehát a legszemléltetőbben, a paraszti gazdaságok területében beálló strukturális változásokat a második világháború előtti állapotokhoz képest. A szántófölddel rendelkező gazdaságok száma és szántóterülete 1935 és 1949 között gazdaságnagyság csoportok szerint, a következőképpen alakult a 264. oldal felső táblázata „zerint: Az i holdon aluli szántófölddel rendelkező gazdaságok száma (9,0%) és szántóterülete (0,9%) csökkent a megyében. E csökkenés legnyilvánvalóbb oka egyértelműen az a körülmény, hogy e gazdaságnagyság csoportok a földosztás során magasabb nagyságcsoportokba kerültek. De a 20 kát. holdon felüli gazdaságok száma és területe is jelentősen csökkent a megyében, 4,8%-kal, illetve 19,7%-kal. E két szélsőséges kategóriában - tehát a legalsóban és a legmagasabban a földtulajdonosok számai is csökkentek a megyében. 263
